2004 legmeghökkentőbb hírei az élővilág területéről
Bármily hihetetlen, még mindig léteznek ismeretlen emlős fajok: 2004-ben egy új makákó fajt és egy rejtélyes főemlős fajt fedeztek fel. A vándormadarak navigációjának titka idén is élénken foglalkoztatta a kutatókat. Az is kiderült, hogy a csörgőkígyók élénk társasági életet élnek, a halak elképesztő memóriával rendelkeznek, valamint megtudtuk azt is, hogy az üregi bagoly miért „díszíti” idegen ürülékkel a portáját.
Még mindig léteznek ismeretlen emlős fajok!
Bármily hihetetlen, még mindig léteznek a tudomány számára ismeretlen emlősök. Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban Indiában egy eddig ismeretlen majom fajhoz tartozó egyedet kapott lencsevégre. Az állat a makákók közé tartozik. Folytatás >>
Közép-Afrika egy távoli zugából is ismeretlen emlős fajról érkezett hír, sőt főemlős fajról! Az állat azért rejtélyes, mert a gorillákkal és a csimpánzokkal is vannak megegyező vonásai. Folytatás >>
A vándormadarak rejtélyes navigációja
Hogyan képesek a költöző madarak minden évben, több ezer kilométert megtéve, visszatérni ugyanarra a helyre? Korábbi laboratóriumi kísérletek már bebizonyították, hogy a madarak a tájékozódásuk során figyelembe veszik a Nap helyzetét, a csillagok állását valamint a Föld mágneses mezejét is. Rejtély azonban még így is bőven maradt. A Napot figyelő állatok hogyan tájékozódnak éjszaka? Egy-egy új csillagkép feltűnése miért nem zavarja össze őket? A mágneses Északi-sark körülbelül 1.100 kilométerre található az Északi Sarktól, helyzete évről évre változik, ez miért nem zavarja össze az állatot? Folytatás >>
A városi fülemülék egyre fülsiketítőbben énekelnek
Berlini kutatók a fülemülék énekéről készítettek felvételeket nagyobb utak és vasúti sínek mellett, parkokban és erdőkben. Azt tapasztalták, hogy a legzajosabb helyen, egy többsávos autópálya mellett a madarak mintegy 93 decibeles hangerővel énekeltek, hogy túlharsogják a csúcsforgalom folyamatos zaját. Ez a zajszint olyan, mintha egy láncfűrész vagy motorkerékpár működne teljes gőzzel az ember közvetlen közelében, és meghaladja az egészségre ártalmas zajterhelés minimumértékét. Folytatás >>
Meghatározták az égig érő fa magasságát
George Koch, az Észak Arizonai Egyetem kutatója munkatársaival a világ nyolc legmagasabb fájából ötöt mászott meg.
Köztük volt a legmagasabb is, egy 112, 7 méteres örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens).
A kutatók a fák fiziológiáját tanulmányozták.
Azt találták, hogy a világ legmagasabb fái legfeljebb 130 méterre tudnak nőni.
Összehasonlításképpen: a Parlament 96 méter magas.
Zsírosfarkú törpe maki – az első trópusi emlős, amely téli álmot alszik
A hideg éghajlatú területeken élő medvékről, mókusokról köztudott, hogy téli álmot alszanak, de hogy a trópusokon élő, a főemlősök közé tartozó zsírosfarkú törpe maki is képes ilyenre, az meglepte a zoológusokat.
Pedig az apró zsírosfarkú törpe maki az esős évszak idején aktívan táplálkozik, aminek köszönhetően tömege akár 40 százalékkal is gyarapodhat ebben az időszakban, és a zsírt főleg hosszú farkában halmozza fel. Az esős évszak elmúltával azonban az állat étvágya és aktivitása jelentősen csökken. Folytatás >>
Mit kezd az idegen ürülékkel az üregi bagoly?
A kuvikra emlékeztető brazíliai üregi bagolyról régóta ismert, hogy előszeretettel gyűjti be emlős állatok ürülékét, amelyet azután földalatti odúja és annak környezetének „díszítésére” használ fel. Most kiderült, jó oka van erre a cseppet sem higiénikus tevékenységre. A madár ugyanis csalétekként használja az ürüléket kedvenc tápláléka, a ganéjtúró bogár begyűjtésére. Folytatás >>
A csörgőkígyók élénk társasági élete
A korábbi teóriákkal ellentétben a rettegett csörgőkígyók is „érzelmes” lények: családi kapcsolatokat ápolnak és a nőstények óvják-védik kicsinyeiket – állítják amerikai biológusok.
Megfigyeléseik szerint a nőstények a terhesség ideje alatt „szülőtelepet” alkotnak a többi nősténnyel, a kicsinyeiket hosszan gondozzák, „lánytestvéreikkel” pedig többet érintkeznek, mint azokkal, akikkel nem állnak „rokonsági” kapcsolatban. Folytatás >>
Elképesztő memóriával rendelkeznek a halak
Ha eddig bárki is azt gondolta volna, hogy a halak csúszós-nyálkás lények, amelyek három másodpercen belül mindent elfelejtenek – nos, akkor ideje felülbírálnia ezt az elképzelését. A legújabb eredmények szerint ugyanis nem csak gyorsan tanulnak, hanem komplett mentális térképekkel is rendelkeznek, sőt emlékeiket még hónapok múltán is képesek felidézni. Folytatás >>
A baktériumoknak is van belső órájuk
Az élő szervezetekben bizonyos gének kifejeződése, anyagok (hormonok) termelése a nap adott szakához kötött. Ennek függvényében úgynevezett cirkadián (napi) ritmus szerint változnak egyes élettani folyamatok és a viselkedés. Ez a ritmus felismerhető számos emlős, rovar, növény és gomba esetében.
Francia kutatók a közelmúltban felismerték, hogy a baktériumok némelyike is rendelkezik belső órával, holott korábban úgy vélték, csak a magasabb rendű, többsejtű élőlényekre jellemző ez a tulajdonság. Folytatás >>
Függ a féltekétől, hogyan köröznek a delfinek
Mind a fogságban, mind a szabadon élő delfinek alvás közben mechanikusan köröznek. Az eddigi megfigyelések azt sugallták, hogy döntően az óramutató járásával ellentétes irányba köröznek. A kutatások azt feltételezték, hogy a forgás iránya nagy valószínűséggel az állat agyának aszimetriájával magyarázható.
Egy kutatás a közelmúltban azonban bebizonyította, hogy nem csak a fürdőkádból kifolyó víz víztölcsére, hanem a delfinek is ellenkező irányban forognak az északi és a déli féltekén. Folytatás >>
A tengerlakók kihallgatják a gyilkos bálnák beszélgetését
Megfigyelések szerint a gyilkos bálnák táplálékát képező tengeri emlősök odafigyelnek az orkák kommunikációjára, „belehallgatnak” beszélgetésükbe, és ez befolyásolja viselkedésüket, szükség esetén menekülőre fogják. Folytatás >>
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
