> Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)" />> Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)" />
Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Természet

2005 a parlagi sas védelmének éve

2005.01.07.Admin
National Geographic Magyarország

A Kárpát-medencében található 120 páros parlagi sas populáció – ebből 70-75 pár Magyarországon költ – valószínűleg az egyetlen a világon, amely a közelmúltban jelentősen növekedett.

“Mint szépen keringő nemes sas annyira kitölti az amugy is üres levegőeget, akár a hegyvidék akár az alföldek felett, hogy már csak ezért is nagyon megérdemli a védelmet, amit különben a legújabb törvények egész teljességben meg is adtak neki.” – írta Nagy Jenő 1944-ben (Európa ragadozómadarai – Parlagi sas)
.
Nagy Jenő akkor még úgy gondolhatta, hogy a négy évvel korábban kihirdetett valamennyi sasfajra vonatkozó vadászati tilalommal teljes egészében biztosított a fogyatkozó sasok védelme hazánkban. A parlagi sas magyarországi állománycsökkenése azonban – az 1954 óta tartó fokozottan védett státusza ellenére – tovább folytatódott, és a korábbi több száz páros állomány a nyolcvanas évek elejére már mindössze 20-25 párra csökkent.

Az elmúlt két évtizedben végzett célzott fajvédelmi akcióknak és a parlagi sas számára kedvező élőhelyi változásoknak köszönhetően a hazai költő állomány – a világon egyedülálló módon – több mint háromszorosára emelkedett és 2004-ben már elérte a 70 párat. Az Európai Unió új lakóiként azonban számos új kihívás vár sasainkra, és egyedül a mi felelősségünk megóvni őket a “fejlődés” káros hatásaitól.

Spanyolországtól a Bajkál-tóig

A parlagi sas (Aquila heliaca) hatalmas elterjedési területe az erdőssztyepp régiót követi a Kárpát-medencétől kelet felé egészen a Bajkál-tóig, azonban világállománya ennek ellenére is mindössze mintegy 2-3000 párból áll, és egész elterjedési területén veszélyeztetett.

A legkeletibb, néhány száz párból álló populáció a Bajkál-tó környékén található, és drasztikusan lecsökkent az elmúlt évtizedekben, feltehetően a délkelet-ázsiai telelőterületeken bekövetkező mérgezések következtében.

A legnagyobb kelet-európai és nyugat-ázsiai populációkról (nagyrészt Oroszország és Kazahsztán) rendkívül kevés információnk van, de újabb felmérések szerint a mintegy 1500-2500 párból álló állomány viszonylag stabilnak tűnik. A Balkán-félszigeten (Macedóniában és Bulgáriában) végzett legfrissebb kutatások eredményeként mintegy 60 költő párat ismernek, amely ugyan több mint amennyit korábban feltételeztek, de aggodalomra ad okot, hogy újabb rágcsálóirtó-szerek bevezetését követően számos mérgezésben elpusztult parlagi sast találnak a régióban.

A Kárpát-medencében található 120 páros parlagi sas populáció valószínűleg az egyetlen a világon, amely a közelmúltban jelentősen növekedett. A Magyarországon (70-75 pár) és Szlovákiában (40-45 pár) költő állomány növekedésével párhuzamosan 1998-ban megjelent a faj Csehországban és 1999-ben Ausztriában is (jelenleg 2-2 költő pár).

Korábban a parlagi sas alfajának tartott ibériai sast (“spanyol parlagi sas”, Aquila adalberti) jelenleg különálló fajnak tartják a kutatók. A rendkívül kis elterjedési területe (Közép- és Délnyugat-Spanyolország) és a mindössze mintegy 200 páros állománynagysága miatt az ibériai sas a világ egyik legveszélyeztetettebb ragadozómadár-faja.

Növekvő hazai állomány

A nyolcvanas évek végéig a Magyarországon megmaradt néhány parlagisas-pár az Északi- és Dunántúli-középhegységek eldugott erdeiben fészkelt és onnan járt le az akár 10-15 kilométerre levő hegylábi táplálkozó-területekre. A kilencvenes évek folyamán azonban egyre több és több új pár jelent meg síkvidéki, mezőgazdasági élőhelyeken, valamint számos, korábban hegyvidéken költő pár is leköltözött a hegylábi táplálkozó-területeikre, így mára már a hazai állomány kétharmada síkvidéken költ.

 A hazai állomány alakulása

A hazai állomány alakulása

Az állománynövekedés okait nem ismerjük pontosan, de nagy valószínűséggel komoly hatása volt a 89-90-es rendszerváltást követő földhasználati változásoknak (nagy egybefüggő monokultúrák felszámolása, vegyszerezés csökkentése, parlagterületek növekedése), valamint a célzott fajvédelmi akcióknak és remélhetőleg a természetvédelemmel kapcsolatos társadalmi tudatosság növekedésének. Jelenleg a Dunántúli- és Északi-középhegység erdeiben, valamint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye síkvidéki területein ismerünk lakott parlagi sas fészkeket.

Természetvédelmi szempontból a költőterületeken kívül rendkívül fontosak még azok a területek is, ahol a fiatal, ivaréretlen sasok töltik éltük első 2-4 évét. Ezeket a jól behatárolható élőhelyeket “időszakos megtelepedési területeknek” hívjuk, ahol – különösen a téli időszakban – nem ritka, hogy tíznél több parlagi sas is összeverődik. A legjelentősebb ilyen területek Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, valamint Győr-Moson-Sopron megyékben találhatóak.

A parlagi sasokra leselkedő veszélyek

  • Nagy tájléptékű élőhely-átalakítások

    Különösen nagy átalakulások várhatóak a közeljövőben az EU-csatlakozás következtében felgyorsuló infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a mezőgazdasági tájhasználat átalakításával (intenzifikáció, parlagterületek és legelőállat-állomány csökkenése). Ezen folyamatok a közvetlen hatásokon túl (zavarás, fészkelő- vagy táplálkozóterületek felszámolása) félő, hogy közvetve a legfontosabb zsákmányállatfajok (hörcsög, ürge és apróvadak) állományát is negatívan érinthetik.

  • Fészkelőhelyek lokális megszűnése

    Mind a hegyvidéki, mind a síkvidéki parlagi sas élőhelyek esetében komoly probléma a megfelelő fészkelőfák hiánya. Az erdős területeken éppen a sasok számára legmegfelelőbb öreg erdők veszélyeztetettek fakitermelés miatt, hiszen a gazdasági szempontok alapján vezérelt erdészetek számára is éppen ezek a “vágásérett” erdőrészletek a legértékesebbek. Különösen rossz a helyzet a nem védett területeken, hiszen itt még fokozottan védett fajok esetében is kevéssé képes a természetvédelem érvényesíteni az érdekeit. A síkvidéken fészkelőhelyül szolgáló fasorokat, facsoportokat, pedig leginkább az illegális fakivágások és a kivágott, kiöregedett fák nem megfelelő pótlása veszélyezteti.

  • Szándékos és véletlen pusztítás

    Magyarországon napjainkban a parlagi sasok szándékos pusztítása valószínűleg nem nagyon gyakori eset. Sajnálatosan azonban – még az 1 millió forintos eszmei értéke ellenére is – szinte minden évben előfordul egy-két ilyen eset, amikor lelőnek, megmérgeznek sasokat (akár direkt, akár indirekt módon), kiszednek fészekből fiókákat, vagy az egész fészket elpusztítják. Más emberi tevékenységekhez köthetően, közvetett módon azonban még több sas pusztul el. Tapasztalataink szerint a kifejlett madarak ilyen típusú halálozási okai között a legfontosabb az elektromos tartóoszlopokon történő áramütés, valamint a vonatokkal és autókkal történő ütközés. A fiókák és tojások pusztulását pedig rendkívül gyakran okozhatja – nagyrészt mezőgazdasági munkákhoz köthető – emberi zavarás (síkvidéken akár a költések 15-30 százalékában is!).

  • Természetes pusztulás

    A parlagi sasok facsúcsban, kitett helyen épült fészkei gyakran pusztulnak el hevesebb viharokban (pl. a 2004-esi szélsőséges időjárású évben csak a zempléni térségben négy teljes fészekalj pusztult így el). Egy másik jelentős, természetesnek tekinthető veszélyforrás, hogy a fiatal, tapasztalatlan madarak szüleiket elhagyva gyakran nem jutnak elég zsákmányhoz, így éhen pusztulhatnak, vagy legyengülve kézre kerülnek.

    Parlagisas-védelem napjainkban – LIFE-Nature projekt 2003-2005

    A hazai parlagisas-védelmi munkák jelenleg nagyrészt az MME által koordinált “Parlagisas-védelem a Kárpát-medencében” elnevezésű 3 éves program keretében folynak, melyet az Európai Unió LIFE-Nature természetvédelmi alapja és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogat. További információ a programról >>

    Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)

  • Hozzászólások

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Szavazzunk a 2021-es év rovarára!

    Idén is december 6-án zárul a szavazás, és nincs könnyű dolga annak, aki szeretne szavazni.

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    Eltérően reagálnak a sarkvidéki állatok a klímaváltozásra

    25 év adatai alapján végeztek átfogó felmérést az északi sarkvidéki régió lakói körében.

    Agresszívek lesznek egymással a hernyók élelemhiány esetén

    Agresszívek lesznek egymással a hernyók élelemhiány esetén

    A viselkedés vizsgálatával az agressziót elindító idegi folyamatokat kívánták felderíteni.

    A világ peremén

    A világ peremén

    A fehér mészkősziklából álló hegy évtizedekig adta a településen működő cementgyár számára az alapanyagot.

    Hiába a vállalások, tovább pusztulnak az erdők

    Hiába a vállalások, tovább pusztulnak az erdők

    Ugyan egyre több vállalat tesz ígéretet a természet megóvására, a trópusi régiókban még mindig súlyos problémát okoz az erdőirtás.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket