Barbár módon megrongálták a Zengő több fáját

“Az elkövetők a Mecsek csúcsának kilátóját övező, 23 tölgy és bükkfa törzsét fúrták át, a furatokba pedig betonacélokat vertek” – mondta Ripszán István. Az erdészeti vezető a történtekkel kapcsolatban megjegyezte: olyan, példátlan, indokolatlan, barbár cselekedetről van szó, amely mindenképpen eljárást von maga után.

Ripszán István hangsúlyozta: a természetkárosítást nem az erdészet munkatársai követték el, a tett “inkább azoknak állhatott érdekükben, akik azt hiszik, így meg lehet védeni a fákat a fejszékkel és a fűrészekkel szemben”. “A fáknak már mindenképpen végük, az elkövetők gondoskodtak lassú pusztulásukról” – jelentette ki.

Az erdészeti szakember szerint a fákat nem akarták kivágni a Zengőn, erre továbbra sincs engedélyük, mivel az illetékes hatóságok korábban leállíttatták a Mecsek csúcsára tervezett NATO-lokátorállomás kivitelezési munkálatait. A terület az állam tulajdona, kezelője a Honvédelmi Minisztérium, az erdőgazdálkodási feladatokat pedig a Mecseki Erdészeti Rt. végzi.

A Zengő több fájának megrongálását a hegy természeti értékeinek védelmében fellépők lejáratásának tartja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) valamint a Civilek a Zengőért Mozgalom is – derül ki a tárca és a zöld szervezet csütörtöki közleményéből.

A KVM közleménye szerint ez olyan példátlan, indokolatlan, barbár cselekedet, amely megengedhetetlen, és elkövetőivel szemben a törvény szigorával kell eljárni. “A konkrét eset éppen arra alkalmas, hogy a Zengő természeti értékeinek védelmében fellépőket lejárassa” – olvasható a közleményben.

A Civilek a Zengőért Mozgalom közleményében a leghatározottabban elhatárolódik a történtektől, amelyet a szervezet a minisztériummal egyetértésben a mozgalom lejáratására irányuló, otromba provokációként értékel. “Mi a társadalmi és kulturális értékek megóvására szerveződtünk, nem pedig azok elpusztítására” – hangoztatják a zöldek.

Szerintük a nagy átmérőjű lyukak kifúrása olyan speciális technikai felszereltséget és áramfejlesztő generátort igényelt, amelyek kizárják a “hátizsákos” elkövetést. A mozgalom nem tartja véletlennek, hogy a hír a médiába kerülve egybeesett a civil szervezet budapesti sajtótájékoztatójával, amelynek tartalmát így “elfedték” a farongálásról szóló híradások.

Az ügy előzménye: civil szervezetek 2004. februárban megakadályozták, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítéséhez nélkülözhetetlen fakitermelési munkák a Mecsekben.

A lakossági felháborodás és a sorozatos megmozdulások hatására a közelmúltban egy szakértői grémium vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit. A Zengő-bizottság december 9-én hozta nyilvánosságra kiegészítő jelentését, amelyben a síkvidéki lokátorok alkalmazását sem találta a többinél megfelelőbb megoldásnak a Magyarországra tervezett NATO-radar felépítésének helyszíneként.

A Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom több környezetvédő szervezettel karöltve kezdeményezte a NATO-nál és a magyar kormánynál az alternatív elhelyezést. A magyarországi nagy teljesítményű radarrendszer kiépítését a NATO finanszírozza, ám a munkákat be kell fejezni 2006 végéig.