Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Rekordok az állatvilágban II.: a gerinctelenek törpéi és óriásai

2005.02.03.Admin
National Geographic Magyarország

Múlt héten az állatvilág gerinces tagjainak méretrekordjait mutattuk be, a mostani részben a nem kevésbé érdekes, ám – sokkal nagyobb faj- és egyedszámuk ellenére – jóval kevésbé közismert gerinctelen állatok közül „szemezgetünk”.

Mivel a gerinctelen állatok óriási száma miatt az összes főbb csoport méretrekordjait röviden lehetetlenség számba venni, különösen nem olyan részletességgel, mint a gerinces állatokéit, ezért a következőkben a legérdekesebb adatok közül válogatunk ki néhányat. Az adatok hiányosságának van egy másik, prózaibb oka is: a gerinctelen állatok esetében jóval kevesebb a tudományosan hitelesített „rekord”, mint a gerinceseknél.

Tüskésbőrüek

A tüskésbőrűek között sok termetes élőlénnyel találkozhatunk. A tengeri csillagok közt méteres példányok is előfordulnak. Karhosszúságot tekintve a nagyon törékeny, vékony karú Midgardia xandaros vezet, amelynek 1969-ben a Mexikói-öböl mélyéről előkerült példányát mérték meg részletesen. A csupán 26 mm-es központi koronghoz több mint fél méteres karok tartoztak! A karok hossza (az egyik kar csúcsától a másikig mérve) 1380 mm volt.

Az ötkarú tengeri csillagoknak sem kell szégyenkezniük. A Kuril-szigeteknél az Északi-Csendes-óceánból kifogott Evasterias echinosoma karhegytől karhegyig mért hossza 960 mm, tömege pedig meghaladta az 5 kg-ot.

A legkisebb ismert tengeri csillagok egyike kétségtelenül a Földközi-tenger mélyén élő Marginaster capreensis a maga alig 20 mm-es átmérőjével.

A tengeri sünök „óriása” a Japánnál honos Sperosoma giganteum átmérője 320 mm, törpéje, az Ausztália közelében élő Echinocyamus scaber mindössze 5, 5 mm-es.

Rákok

A rákok között több félelmetes kinézetű, nagyméretű faj akad. A legnagyobb a japán tengeri pók (Macrocheira kaempferi), amelynek páncélja 254 x 305 mm-es, kitárt ollóinak fesztávolsága 183–213 cm! A legnagyobb szárazföldi rák az Indo-Pacifikus szigeteken élő, kókuszdiókat is levágni és föltörni képes pálmatolvaj rák (Birgus latro), amelynek tömege 4, 1 kg, lábainak fesztávolsága 914 mm.

Érdekességként megemlítjük, hogy a legnehezebb hitelesen megmért rák egy amerikai homár (Homarus americanus) volt, amelyet Kanadában fogtak ki Új Skócia partjainál 1977-ben. Testhossza 1067 mm, tömege 20, 13 kg volt. Később eladták egy New York-i étteremnek, ahol – kipreparálva – még ma is látható.

A legkisebb rákok az Alonella nembe tartozó mikroszkopikus méretű vízibolhák: apróbbak 0, 25 mm-nél.

Pókok, skorpiók, rovarok

A horrorfilmek gyakori szereplői, a madárpókok korántsem a legveszedelmesebbek a pókok között, ők a legnagyobbak. Bár kétségtelenül méretileg is ijesztő lehet egy 270 mm-es lábfesztávolságú 92 mm-es testhosszúságú, Brazíliában honos Lasiodora pókkal összefutni. A másik végletet észre sem vennénk: ez a Nyugat-Samoán talált pókocska (Patu marplesi) mindössze 0, 43 mm-es.

A szintén ijesztő küllemű és joggal rettegett skorpiók méretrekordere a Dél-Indiában honos Heterometrus swammerdami Madrasban talált példánya 247 mm hosszú volt a fejétől a faroktövise végéig. A Vörös-tenger partvidékén élő, törpe Microbothus pusillus teljes hossza 13 mm.

A rovarok óriása a találó nevű góliátbogár (Goliathus regius, ill. G. goliathus) az egyenlítői Afrikában. A legnagyobb hitelesen megmért hím (a nőstény kisebb) hossza 110 mm volt a szarva hegyétől a potroha végéig, tömege 70 g. A világ leghosszabb rovara az indonéziai botsáska (Pharnacia serratipes): a nőstény hossza a fejétől a potroh végéig 330 mm. A legkisebb rovarok a Myrmidae családba tartozó élősködő darazsak, köztük 0, 21 mm-es példányt is találtak.

Puhatestűek

Végül – de nem utolsó sorban, hiszen sokuk fölveszi a versenyt a gerincesekkel – a puhatestűek közül válogatunk ki néhány rekordert. Kezdjük a legnagyobb és egyben a legrejtélyesebb élőlénnyel az óriás kalmárral (Architeuthis sp.).

Ezekről az élőlényekről évszázadok óta keringenek a legvadabb legendák (beleértve a hajók és csónakok elsüllyesztését).

Mivel mélytengeri élőlények, természetes környezetükben még nem figyelték meg őket, legtöbbször csak a partra sodródott, sokszor már igen rossz állapotban lévő tetemekből vontak le következtetéseket. Ezért a méretadatok is igen ellentmondóak.

Valószínűsíthető átlagos méretük 5–8 m körül mozog (a hím jóval kisebb, mint a nőstény). A hitelesen leghosszabbnak tartott óriáskalmárt 1878-ban fogták ki Újfoundlandon, ennek hossza 17, 7 m volt, amelyből mintegy 6, 1 m volt a test, a többi a leghosszabb kar hossza. Későbbi számítások szerint a tömegét 27 tonnára (!) becsülték (de ennél valószínűleg jóval kevesebb – néhány tonna – lehetett). A legendák azonban 30, sőt 50 méteres kalmárokat is megemlítenek. Az óriáskalmár még egy méretrekordot mondhat magáénak: övé a legnagyobb szem az állatvilágban, amelynek átmérője 25 cm.

A legkisebb kalmár, a Parateuthis tunicata hossza 12, 7 mm.

Az Indo-Pacifikus régió korallzátonyain élő legnagyobb óriáskagyló (Tridacna gigas) tömege 454 kg volt.

A legnagyobb szárazföldi csiga, az afrikai óriás achátcsiga (Achatina sp.) rekordere 343 mm hosszú és 652 g tömegű volt.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Rekordok az állatvilágban I.: Törpék és óriások a gerincesek körében

  • Hozzászólások

    Madarak fényben és árnyékban

    Madarak fényben és árnyékban

    Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket