Rekordok az állatvilágban II.: a gerinctelenek törpéi és óriásai

Mivel a gerinctelen állatok óriási száma miatt az összes főbb csoport méretrekordjait röviden lehetetlenség számba venni, különösen nem olyan részletességgel, mint a gerinces állatokéit, ezért a következőkben a legérdekesebb adatok közül válogatunk ki néhányat. Az adatok hiányosságának van egy másik, prózaibb oka is: a gerinctelen állatok esetében jóval kevesebb a tudományosan hitelesített „rekord”, mint a gerinceseknél.

Tüskésbőrüek

A tüskésbőrűek között sok termetes élőlénnyel találkozhatunk. A tengeri csillagok közt méteres példányok is előfordulnak. Karhosszúságot tekintve a nagyon törékeny, vékony karú Midgardia xandaros vezet, amelynek 1969-ben a Mexikói-öböl mélyéről előkerült példányát mérték meg részletesen. A csupán 26 mm-es központi koronghoz több mint fél méteres karok tartoztak! A karok hossza (az egyik kar csúcsától a másikig mérve) 1380 mm volt.

Az ötkarú tengeri csillagoknak sem kell szégyenkezniük. A Kuril-szigeteknél az Északi-Csendes-óceánból kifogott Evasterias echinosoma karhegytől karhegyig mért hossza 960 mm, tömege pedig meghaladta az 5 kg-ot.

A legkisebb ismert tengeri csillagok egyike kétségtelenül a Földközi-tenger mélyén élő Marginaster capreensis a maga alig 20 mm-es átmérőjével.

A tengeri sünök „óriása” a Japánnál honos Sperosoma giganteum átmérője 320 mm, törpéje, az Ausztália közelében élő Echinocyamus scaber mindössze 5, 5 mm-es.

Rákok

A rákok között több félelmetes kinézetű, nagyméretű faj akad. A legnagyobb a japán tengeri pók (Macrocheira kaempferi), amelynek páncélja 254 x 305 mm-es, kitárt ollóinak fesztávolsága 183–213 cm! A legnagyobb szárazföldi rák az Indo-Pacifikus szigeteken élő, kókuszdiókat is levágni és föltörni képes pálmatolvaj rák (Birgus latro), amelynek tömege 4, 1 kg, lábainak fesztávolsága 914 mm.

Érdekességként megemlítjük, hogy a legnehezebb hitelesen megmért rák egy amerikai homár (Homarus americanus) volt, amelyet Kanadában fogtak ki Új Skócia partjainál 1977-ben. Testhossza 1067 mm, tömege 20, 13 kg volt. Később eladták egy New York-i étteremnek, ahol – kipreparálva – még ma is látható.

A legkisebb rákok az Alonella nembe tartozó mikroszkopikus méretű vízibolhák: apróbbak 0, 25 mm-nél.

Pókok, skorpiók, rovarok

A horrorfilmek gyakori szereplői, a madárpókok korántsem a legveszedelmesebbek a pókok között, ők a legnagyobbak. Bár kétségtelenül méretileg is ijesztő lehet egy 270 mm-es lábfesztávolságú 92 mm-es testhosszúságú, Brazíliában honos Lasiodora pókkal összefutni. A másik végletet észre sem vennénk: ez a Nyugat-Samoán talált pókocska (Patu marplesi) mindössze 0, 43 mm-es.

A szintén ijesztő küllemű és joggal rettegett skorpiók méretrekordere a Dél-Indiában honos Heterometrus swammerdami Madrasban talált példánya 247 mm hosszú volt a fejétől a faroktövise végéig. A Vörös-tenger partvidékén élő, törpe Microbothus pusillus teljes hossza 13 mm.

A rovarok óriása a találó nevű góliátbogár (Goliathus regius, ill. G. goliathus) az egyenlítői Afrikában. A legnagyobb hitelesen megmért hím (a nőstény kisebb) hossza 110 mm volt a szarva hegyétől a potroha végéig, tömege 70 g. A világ leghosszabb rovara az indonéziai botsáska (Pharnacia serratipes): a nőstény hossza a fejétől a potroh végéig 330 mm. A legkisebb rovarok a Myrmidae családba tartozó élősködő darazsak, köztük 0, 21 mm-es példányt is találtak.

Puhatestűek

Végül – de nem utolsó sorban, hiszen sokuk fölveszi a versenyt a gerincesekkel – a puhatestűek közül válogatunk ki néhány rekordert. Kezdjük a legnagyobb és egyben a legrejtélyesebb élőlénnyel az óriás kalmárral (Architeuthis sp.).

Ezekről az élőlényekről évszázadok óta keringenek a legvadabb legendák (beleértve a hajók és csónakok elsüllyesztését).

Mivel mélytengeri élőlények, természetes környezetükben még nem figyelték meg őket, legtöbbször csak a partra sodródott, sokszor már igen rossz állapotban lévő tetemekből vontak le következtetéseket. Ezért a méretadatok is igen ellentmondóak.

Valószínűsíthető átlagos méretük 5–8 m körül mozog (a hím jóval kisebb, mint a nőstény). A hitelesen leghosszabbnak tartott óriáskalmárt 1878-ban fogták ki Újfoundlandon, ennek hossza 17, 7 m volt, amelyből mintegy 6, 1 m volt a test, a többi a leghosszabb kar hossza. Későbbi számítások szerint a tömegét 27 tonnára (!) becsülték (de ennél valószínűleg jóval kevesebb – néhány tonna – lehetett). A legendák azonban 30, sőt 50 méteres kalmárokat is megemlítenek. Az óriáskalmár még egy méretrekordot mondhat magáénak: övé a legnagyobb szem az állatvilágban, amelynek átmérője 25 cm.

A legkisebb kalmár, a Parateuthis tunicata hossza 12, 7 mm.

Az Indo-Pacifikus régió korallzátonyain élő legnagyobb óriáskagyló (Tridacna gigas) tömege 454 kg volt.

A legnagyobb szárazföldi csiga, az afrikai óriás achátcsiga (Achatina sp.) rekordere 343 mm hosszú és 652 g tömegű volt.

Kapcsolódó cikkünk: