A világóceán legmélyén is pezseg az élet

Az óceánok legmélyebb pontja a Mariana-árokban, az ún. Challenger-mélységben található. Ha leereszkednénk a 11 kilométeres mélységbe, akkora a földi nyomás 1090-szerese nehezedne ránk.Mindezek ellenére még itt is van élet, és nem is elszórtan – derült ki egy közelmúltbeli japán kutatás során, amikor is a kutatók tengerfenékről származó üledéket vizsgáltak. A kutatásról a Science legfrissebb száma számolt be.

A felhozott kis mintában a kutatók számos baktériumon kívül 432 élő foraminiferára bukkantak. Az egysejtűek közé tartozó foraminiferák különlegessége, hogy egymással összeköttetésben lévő kamrából álló puha vázzal is rendelkeznek. (Természetesen a nagy nyomást a kemény, meszes vázú élőlények nem élnék túl.) A ma élő foraminiferáknak körülbelül négyezer fajuk ismert. Élőhelyük rendkívül változatos: sekély vizekben éppúgy megélnek, mint az óceán fenekén. Néhány fajukra már édesvízben is rábukkantak.

Az üledéket a Japán Tenger-Föld Kutató Hivatal (Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology) KAIKO névre hallgató, távvezérlésű tengeralattjárója gyűjtötte. „Meglepett, hogy ilyen nagy számban élnek puhavázú élőlények a Challenger-mélységben, a korábbi beszámolók alapján nem számítottam, ilyen „pezsgő” életre” – nyilatkozta Hiroshi Kitazato, a kutatás vezetője. Az apró lények átmérője néhány tucat mikrométer körül van, egy tű hegyén több száz elférne belőlük.

A Challenger-mélység egész pontosan 11.034 méter mély. Az itt talált organizmusok nagy hasonlóságot mutatnak a korábban, átlagosan ötezer méter mélységben fellelt élőlényekkel.

Extrém körülmények között

Az elmúlt években a kutatók a Föld legextrémebb körülményei között bukkantak rá az élet nyomaira. Találtak mikroorganizmusokat a chilei sivatag száraz, érdes porában, de ott lubickolnak a kelet-afrikai sós tavak vizében is. Élőlények lakják az oroszországi vulkánok kénes gőzeitől átitatott kőzettörmelékeket és Belső-Mongólia lúgos felszíni vizeit is. A kutatások szerint az Antarktisz több ezer éve jéggel borított édesvízi tavaiban szintén élnek baktériumok.

A foraminiferák a paleontológusok számára is nagy jelentősséggel bírnak. Ezek az egysejtűek ugyanis a földtörténeti ókortól ismertek, ezért korjelző kövületekként fontos információkkal bírnak. (Érdekesség, hogy e tengeri élőlények hazánkban is megtalálhatók üledékes kőzetekben.)

Egy korábbi DNS-vizsgálat a kutatócsoport számára azt sugallja, hogy a Challenger-mélységben élő foraminiferák nagy hasonlóságot mutathatnak a földi élet első formáival. A kutatók szerint a primitív organizmus része lehet egy olyan evolúciós láncnak, amely akár a földtörténet legkorábbi koráig, az 542 millió évvel ezelőtt befejeződött Prekambriumig nyúlik vissza. A kutatások a DNS-vizsgálattal folytatódnak.