Állati rekordok: matuzsálemek és kérészéletűek

Emlősök

Az emlősök (az embert nem számítva) élettartam tekintetében a középmezőnybe tartoznak. Bár a legnagyobb tengeri emlősöknek a szilásceteknek, közülük is az óriásbálnáknak (Balaenoptera musculus) élettartamát az ember is megirigyelheti. A külső fülben a fák évgyűrűihez hasonlóan rétegesen lerakodó viasszerű dugók sötét és világos rétegeinek elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy életkoruk a szabad természetben meghaladja a 90 évet. Ez a korbecslés azonban nem százszázalékos pontosságú.

A szárazföldi emlősök korrekordere egy nőstény indiai elefánt (Elephas maximus), amely 78 éves korában pusztult el a Santa Clara-i állatkertben, 1975-ben. Ezt az állatot 1898-ban, kétéves korában hozta az USA-ba a híres Carl Hagenbeck. Az elefánt átlagéletkora – különösen a szabad természetben – azonban ennél jóval alacsonyabb, úgy 50 év körül lehet.

A legrövidebb ideig – csupán 1–1, 5 évig – minden valószínűség szerint a kistermetű cickányok élnek.

Madarak

Ha hosszú életű madarakat kellene mondani, akkor valószínűleg tízből kilencen a nagy testű papagájokat említenék.

Nekik sem kell szégyenkezniük, az arakanga (Ara macao) például 64 évig is elél, de a fogságban feljegyzett korrekordot egy hím andesi kondor (Vultur gryphus) tartja, amely legalább 72 évet élt. Már kifejletten érkezett a moszkvai állatkertbe 1892-ben és 1964-ben pusztult el.

A legrövidebb ideig élő madarak közé a kolibrik és a kis énekesmadarak tartoznak, egyesek élettartama alig 3 év.

Hüllők

Az igazi matuzsálemek a hüllők közül kerülnek ki. A nagy szárazföldi teknősök egyes elbeszélések szerint akár 200 évig is élhetnek.

A hitelesen feljegyzett legöregebb teknős halálakor legalább 152 éves volt. Ezt a seychelle-szigeti óriásteknős (Geochelone sumeirei) hímet 1766-ban vitte Mauritiusra egy francia felfedező. 1810-ben, amikor Mauritius brit fennhatóság alá került a magukat megadó francia csapatok hivatalosan átadták az állatot a brit csapatoknak. 1908-ban az öreg kabalaállat megvakult, és 10 évvel később véletlen balesetben pusztult el: beleesett egy ágyúgödörbe.

Az Európa déli részén élő mór teknős (Testudo graeca) sem panaszkodhat, 100 évnél tovább él (a hiteles rekorder 120 évet élt, és akkor is a gondozója gondatlansága, nem az öregsége miatt pusztult el). A nálunk is honos mocsári teknős (Emys orbicularis) szintén megélheti a 120 évet.

Kétéltűek

A kétéltűek általában nem hosszú életűek, de azért köztük is akad néhány hosszú életű faj. A legöregebb egy japán óriásszalamandra (Andrias japonicus) volt, amely 51 éves korában pusztult el. A varangyok is soká élnek. A Magyarországon is gyakori barna varangy (Bufo bufo) akár 40 éves kort is elérhet.

Halak

A halak élettartama rendszerint összefügg a víz hőmérsékletével, amelyben élnek. A hideg vízi fajok általában hosszabb ideig élnek. A tavi tok (Acipenser fulvescens) bizonyítottan több mint 80 évig él, de a ponty (Cyprinus carpio) is megélheti az 50 évet – ha ki nem fogják.

A legrövidebb ideig egyes ikrázó fogaspontyok (Cyprinodontidae) élnek. Ezek a kis halak időszakos pocsolyákban, sőt nagyobb állatok vízzel telt lábnyomában élnek, gyorsan nőnek, szaporodnak, a megtermékenyített ikrát az iszapba temetik és a pocsolya kiszáradásakor elpusztulnak. Még a „hosszú életű” képviselőik sem élnek 8 hónapnál tovább.