Delfindráma Floridában

Közel hetven, tájékozódási képességét teljesen elveszített delfin vetette magát partra múlt hét közepén a Florida partjaihoz közeli szigetcsoport egyikén – jelentette be vasárnap este Cheva Heck a Floridai szigetek természetvédelmi területének egyik munkatársa. Néhányat közülük sikeresen visszavezettek a tengerbe, sokat még mindig a parton ápolnak, ám több mint húsz állatot már nem sikerült megmenteniük. Némelyiket a természetvédőknek kellett elaltatniuk, mivel reménytelen szenvedéseiknek csak így tudtak véget vetni.

A tömeges öngyilkossághoz hasonlító jelenség okát egyelőre vizsgálják, ám állatvédők meg vannak győződve arról, hogy az ameikai haditengerészet különleges berendezései okozzák a tengeri állatok ilyen pusztulását.

Nem ez az első eset

Környezetvédők azért is biztosak feltételezéseikben, mert 2000-ben egyszer már tapasztaltak hasonló jelenséget. Akkor a Bahama-szigeteken vetődött partra 16 hatalmas bálna, melyek a delfinekhez hasonlóak szintén hanghullámokat használnak tájékozódásukhoz. A haditengerészet – elsősorban természetvédők nyomására kikényszerített – akkori vizsgálatában besimerte, hogy kíséreleti során olyan technikai berendezéseket használtak, melyek jelentősen befolyásolhatták a bálnák navigációs képességét.

A két évvel ezelőtt lezárult vizsgálat eredményén kívül az is alátámasztja a környezetvédők sejtését, hogy a haditengerészet a tragédiát megelőző napon alig 50 kilométerre a Floridai szigetektől hajtott végre egy szupertitkos hadgyakorlatot. Vasárnap este, a haditengerészet bejelentette, hogy maradéktalanul kivizsgálják az estet, mivel számukra is a legfőbb prioritások egyike környezetük megóvása.

Észrevétlen behatolás partra vetett állatokkal

A partokhoz közel végrehajtott hadgyakorlat során a haditengerészet különleges egységei éppen arra készültek fel, hogy miként hatoljanak be észervétlenül ellenséges területre. Gregg Snaza, a haditengerészet szóvivője elzárkózott további részletek nyilvánosságra hozatalától, ám azt elismerte, hogy a gyakorlat során a Philadelphia nevú tengeralattjáró valóban közel került a floridai partokhoz.

Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta ugyanakkor, hogy az állatok dezorientációját a tengeralattjárókon használt különleges radarrendszer okozta volna. „A vizsgálatokat igen komolyan vesszük, előzetesen így nem szeretnék semmit mondani. A haditengesrészet tanulmányozza az ügyet” – jelezte az AFP hírügynökség jelentése szerint Snaza.

Természetvédőknek azonban nincs kétségük afelől, hogy a 2000-es esethez hasonlóan, ismét a katonai akció tehető felelőssé a tragédiáért. Az akkori kórbonctani eredmények szerint a bálnák nemcsak irányt vesztettek, mivel agyuk és füleik környékén belső vérzésre utaló nyomokat is találtak az orvosok. Nem véletlenül vonták le tehát tudósok a következtetést, hogy azok az igen erős hanghullámok, melyeket a tengeralattjárók bocsátanak ki, minden jel szerint egyben gyilkos hullámok.

A szonárrendszerű tengeralattjárók

A hadihajókon és tengeralattjárókon használt különleges radarrendszer alapját a különböző frekvenciákon kibocsátott hanghullámok képezik. Az aktív szonár (sound navigation and ranging) radarok az általuk kiküldött és a tárgyakról visszaverődő hangok alapján mérik be pontosan a vízben található test helyzetét. A hivatalos nevén akusztikus hidrolokátornak nevezett rendszer tulajdonképpen így ugyanazon az elven alapul, mint a bálnák és a delfinek (illetve a denevérek) tájékozódási rendszere.

Éppen emiatt áll fenn a veszélye annak, hogy a tengeri állatok egy része teljesen elveszíti orientációs képességét, és a mostanihoz hasonlóan szárazföldre vetődnek. Környezetvédők már többször felhívták a figyelmet a lehetséges veszélyforrásra, a Bahama-szigeteken történtekeket követően pedig az aktív szonárradar betiltását és a passzív szonárok alkalmazását követelik.

A passzív szonárok abban különböznek aktív hasonmásaiktól, hogy ezek nem bocsátanak ki hanghullámokat, mindössze a tenger különböző pontjairól érkező hanghullámokat elemzik és ez alapján próbálják meg bemérni az idegen test helyzetét. A passzív szonárok működése arra épül, hogy minden egyes tárgy, amely a vízben mozog valamilyen hangot ad ki, ezek a hangok pedig alkalmasak lehetnek tárgyak bemérésére.

Könyezetvédők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy katonalilag sem lenne indokolt az aktív rendszerek használata, mivel ezeket éppen hangkibocsátásuk miatt az ellenség is könnyen bemérheti. Katonai szakárértők viszont azt állítják, hogy a nem túl erős hangokat kibocsátó radarok akár attól is megóvhatják a nagytestű állatokat, hogy azok tengeralattjárókkal vagy hajókkal ütközzenek össze.