>" />>" />
Alfonz, Zenóbia2020. október 30., péntek
Természet

Nyestek Budapesten – a város mely részén élnek?

2005.03.09.Admin
National Geographic Magyarország

Irodalmi közlések az 1980-as évek elején számoltak be a nyest első megjelenéséről a budai hegyvidékkel közvetlenül érintkező, városszéli területeken. Napjainkra Budapest 23 kerülete közül már huszonegyben sikerült igazolni előfordulását, többnyire a jellegzetes nyomok, ritkábban az állatok közvetlen észlelése révén.

Az emberi civilizáció egyre nagyobb területeket foglal el a természetből, ezzel számos állat és növényfaj életlehetőségeit korlátozza. A természetes élőhelyek pusztítása számos faj kihalásának legfontosabb oka lett. Néhány azonban képes volt kihasználni az ember által kialakított-átalakított új, mesterséges élőhelyeket és kiaknázni a városokban, falvakban fellelhető táplálékforrásokat. Sok faj esetében már természetesnek érezzük, hogy a közelünkben élnek, gondoljunk csak a házi egérre, a vándorpatkányra, vagy hogy “népszerűbb” állatot is említsünk, a fecskékre, templomtornyokban fészkelő baglyokra, vagy a parkokban megtelepedő mókusokra.

A nagyobb testű ragadozók megjelenése a városokban viszonylag új jelenség. Talán az állatokhoz fűződő viszonyunk megváltozása is hozzájárult ahhoz, hogy bemerészkedjenek a településeinkre, hiszen manapság már kevésbé idegenkedünk, ha “vadállatot” látunk az utcánkban. Az amerikai városokban nem számít különlegességnek a szemetesekben kutató mosómedve, alkalmasint a prérifarkas, az angliai parkokban pedig szelíd rókák élnek. Az urbanizálódás a trópusokon is gyorsuló tendenciát mutat, így már ott is megjelentek az első kisragadozók, mint a pálmasodró és a farksodró.

Hazánkban számos emlős, pl. a sün, néhány denevér, a nagy pele, a mókus, a nyest, a menyét városi előfordulásáról tudtunk. Az utóbbi évek felmérései alapján már városlakónak számít a borz, a vörös róka, és a vaddisznó is, de mind közül a nyest térhódítása a legsikeresebb.

Nyestek a városban

A nyestek régóta megtalálhatóak az ember környezetében. Korábban elsősorban mezőgazdasági – falusi területeken fordultak elő, de az 1960-as és 1970-es évek óta elterjedési területükön Spanyolország kivételével szinte egész Európában jellemző a felbukkanásuk és megtelepedésük a nagyobb városokban is. Meglepő, hogy az életmódjában és testalkatában, hozzá annyira hasonló rokon faj, a nyuszt hazánkban még nem követte városi hódító útjára a nyestet, holott pl. lengyelországi, svájci és ír kutatók a nyuszt kisebb városokba, zöldövezeti kerületekbe történő beköltözéséről számoltak be.

Kérdéses, hogy melyik adaptív tulajdonság teszi lehetővé a nyest számára ezt a rendkívüli alkalmazkodást, akár a nyüzsgő metropoliszok nyújtotta stresszes, szennyezett, úthálózatokkal szabdalt élőhelyein is. Logikusan azt várjuk és részben igazoltnak is tekinthetjük, hogy tanulásról lehet szó: a városban született egyedek számára természetessé válik az emberi környezettel való együttélés, de a jelenség jobb megértését viselkedésökológiai vizsgálatok segíthetik a jövőben: vajon milyen ingerek, érzékszervek, vonzalmak határozzák meg az urbanizálódás folyamatát.

Nyestek Budapesten

Irodalmi közlések az 1980-as évek elején számoltak be a nyest első megjelenéséről a budai hegyvidékkel közvetlenül érintkező, városszéli területeken. Napjainkra Budapest 23 kerülete közül már 21-ben sikerült igazolni előfordulását, többnyire a jellegzetes nyomok, ritkábban az állatok közvetlen észlelése révén. A legtöbb adat, lakossági bejelentés továbbra is Buda családi házas, zöld területeiről származik, de már a legbelső, szinte teljes mértékben betonnal és aszfalttal borított, nagy forgalmú utakkal gazdagon ellátott területeken is előfordul, és a jelek szerint meg is telepedik: szaporodik, táplálkozik, búvóhelyeket, territóriumot tart fenn.

 A lakossági bejelentések eloszlása Budapesten (1996-2005)

A lakossági bejelentések eloszlása Budapesten (1996-2005)

A nyest éjszakai állat, bár párzási időszakban, július-augusztus hónapokban, továbbá a tél végén gyakrabban mozog nappal is. Sötétedés után a házak tetején szaladgáló, autók alatt játszadozó nyestek egyes környékeken megszokott, hétköznapi látvánnyá váltak. Jelenlétüket azonban mégsem ez, hanem leginkább a padlásokon, tetőterekben csapott zaj szokta jelezni, ami gyakran annyira hangos, hogy a lakók éjszakai pihenését szinte lehetetlenné teszi.

Míg természetes élőhelyén főleg a talajszinten kóborol, vadászik, a városokban inkább a tető- és padlásterekben, épületek belső járatrendszereiben mozog. Gyakran közlekedik álmennyezetekben, szervizalagutakban, pincékben is. Villámhárítók, ereszcsatornák segítségével a teljesen sima házfalakon is képes felkapaszkodni. Itt védve van mind az emberektől, mind a hozzá hasonló termetű háziasított ragadozóktól (pl. házimacska, kutya, vadászgörény). Búvóhelyül is elsősorban a lombkoronaszintnek megfelelő magasságban elhelyezkedő padlásokat, tetőtereket választ. Ritkábban megbújhat garázsban, ólakban.

Ezek jellemzően nem bolygatott, biztonságos, más ragadozó emlős és az ember által nehezen hozzáférhető helyek, melyek megközelítése, feltárása is nehézkes, vagy teljesen megoldhatatlan. Előszeretettel hódítja meg a fagymentes, száraz zugokat, talán ezzel magyarázható az is, hogy különösen vonzódik a tetőszerkezetekben használt szigetelőanyagokhoz, melyekbe gyakran járatokat váj magának és valószínű, hogy ha teheti nappalra ide vonul vissza pihenni.

A nyest valódi mindenevő, élőhelytől függően sokféle táplálékforrást képes hasznosítani. Étrendjében természetes élőhelyén is fontosak a növények, különösen ősszel, városokban pedig még meghatározóbb, elsősorban a gyümölcsök fogyasztása. Tapasztalataink alapján az ostorfák bogyóit szívesen fogyasztja kiegészítő csemegeként az ínségesebb téli időszakokban. Szinte mindent megkóstol, ami ehetőnek tűnik, néha még azt is, ami nem: találtunk már nyestürülékben abroszdarabokat, alufóliát és egyéb csomagolóanyagokat, sőt acél fúrófejet is. A gerincesek városi területen is fontos részét képezik étrendjüknek, elsősorban a nagy tömegben hozzáférhető városi madarak (galambok, rigók) és az ember közelében élő rágcsálók, de alkalmanként az épületekben megtelepedő denevérek is.

A kommunálishulladék-fogyasztás arányában nagy eltérések lehetnek a különböző adottságú élőhelyek között, ami valószínűleg azzal függ össze, hogy az embertől származó táplálék nem meghatározó a nyest urbanizációjában, de alkalom adtán nem veti meg a szemétben rejlő élelmet. A táplálék összetételét tekintve a nyest kevésbé válogatós, de igényli a változatosságot és ezt a szokását a városi környezetben sem kényszerül feladni. Remekül alkalmazkodik a kínálathoz.

Mindennemű esetleges kártétele ellenére is ki kell emelnünk a nyest, „hasznosságát”, hiszen mint a városi táplálékhálózat csúcsragadozója, szabályozza az ugyancsak városlakó, esetenként túlszaporodó állatok egyedszámát.

  • További információ a fővárosi nyestekről >>

  • Hozzászólások

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

    Futrinkák ősszel

    Futrinkák ősszel

    A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Az állat 50 éve tűnt el a rövid füves prérit képviselő területről.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket