Kevesebb fa, kevesebb eső?
Ausztrál tudósoknak elsőként sikerült igazolniuk, hogy az amazóniai esőerdők irtása összefüggésben áll a terület csapadékmennyiségének csökkenésével, és ezáltal teljes éghajlatának megváltozásával.
A kutatók a nehézvíz molekulák – ezen belül is elsősorban a deutérium–körforgásának tanulmányozásával igazolták a régi feltevést, hogy a mértéktelen erdőirtás komoly hatást gyakorol az Amazonas-medence éghajlatára.
Ismert, hogy a csapból folyó víz két hidrogén és egy oxigén atomot tartalmaz. A természetben a hidrogénnek és az oxigénnek azonban több izotópja is létezik. Deutériumnak nevezzük a hidrogénnek azt az izotópját, amikor az atommagot egy proton és egy neutron alkotja, jele 2H, vagy D. A nehézvízben a két hidrogén atom helyett egy-egy deutérium található.
A természetben a nehézvíz nagyobb mennyiségben párolog el növényekből, mint tavakból, folyókból. Az ausztrál kutatók a víz körforgását – azaz az Amazonas folyóból az Atlanti-óceánba ömlő, majd erősen párolgó, végül csapadék formájában újra visszahulló víz útját –tanulmányozták.
A körforgás vizsgálata alapján a kutatók azt találták, hogy az 1970-es évekhez viszonyítva csökkent a deutérium izotóp aránya a folyamatban. Erre pedig az Australian Nuclear Science and Technology Organization kutatói csak egy magyarázatot ismernek: a növények kevesebbet párologtatnak, a légkörbe kerülő nehézviz mennyisége lecsökkent, és ennek következtében a régióban hulló csapadék mennyisége is mérséklődött.
Ez az első kísérlet arra, hogy a növények és a felszíni vizek által elpárologtatott vizet elkülönítse. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó kutatók úgy vélik, hogy az erdőségek meghatározó szerepet játszanak a nehézvíz molekulák légkörbe juttatásában, így a deutérum körforgásbeli arányának csökkenése egyértelműen az erdőirtással hozható összefüggésbe.
Az Amazon a világ második leghosszabb folyója több mint 6200 kilométer. Vízhozama a legnagyobb a világon, esős évszakban másodpercenként elérheti a 183 ezer köbmétert. Önmagában a világ óceánjaiba kerülő friss víz egyötödéért felelős.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Pusztuló tengeri sünök
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban. A hírt az MTI tette közzé.
Így hódították meg az orchideák a fákat
A mintegy 28 ezer orchideafaj 70 százaléka fák törzsén, ágain talál magának otthont.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
