A zöldek a Dráva horvátországi kavicskitermelése miatt tiltakoznak

Az egyebek között a WWF Magyarország és a Dráva Szövetség nevével fémjelzett dokumentumban a zöldek egy március közepén közzétett horvát tenderre hivatkoznak, amely alapján a horvát kormány az eddigi kitermelési ütemet megduplázva folytatná az idei évtől a kavicskitermelést a Dráván 20 helyszínen.

A nyílt levélből az derül ki, hogy a közös magyar-horvát folyószakaszokat is érintő projekttel 2 millió köbméter kavicsot és homokot nyernének ki a folyóból. A zöldek adatai szerint az elmúlt 20 évben a horvát és a magyar Dráva-szakaszon összesen 5 millió köbéter kavicsot termeltek ki.

A munkálatokat az Európai Unió Víz Keretirányelve, az Élőhely- és Madárvédelmi Irányelve, valamint a környezetvédelmi hatástanulmányokkal kapcsolatos előírások miatt sem lehetne megkezdeni – vélik a zöld szervezetek.

A WWF Magyarország és a Dráva Szövetség szerint Horvátország hiába nem tagja az EU-nak, mégis be kellene tartania a szabályokat, hiszen az elmúlt időszakban többször kifejezte integrációs szándékát.

A természetvédőket elsősorban az aggasztja, hogy a 20 év alatt 5 millió köbméter kitermelni tervezett mederanyag miatt zátonyok semmisülnének meg, ami értékes madár- és halfajok eltűnéséhez vezetne. Közülük az egyik legértékesebb a kis csér, mely Magyarországon kizárólag a Dráva kavicszátonyain fészkel. A tervezett kavicskitermelések többek között a kis csér fészkelő helyéül szolgáló zátonyokat semmisítik meg. A horvát fél által kezdeményezett beavatkozások a folyó vízjárásában további változásokat idéznek elő, ami miatt tovább mélyül a meder, és tovább szárazodnak a part menti területek. Ez a magyar oldalon a Duna-Dráva Nemzeti Parkot érinti, és veszélyezteti a tervezett Natura 2000 hálózat Dráva menti területeit.

A közzétett tender 2004-ben elért eredményeket vesz semmibe. Tavaly ugyanis az Európai Unió és a horvát külügyminisztérium nyomására egyes horvátországi folyószakaszokon felhagytak a mederből való kitermeléssel. A csatlakozási folyamat értelmében várható volt, hogy a folyó többi szakaszán sem kezdeményeznek ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó kitermelést. Ezt a várakozást támasztotta alá, hogy a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) és a Horvát Állami Vízgazdálkodási Hivatal találkozóján 2004 augusztusában a horvát fél kijelentette, hogy a jövőben figyelembe veszi az EU környezetvédelmi előírásait a vízgazdálkodás terén. A mostani gyakorlat mégis ellentmond ennek a szándéknak.

A közös folyószakaszon tervezett kavicskitermeléshez szükséges a magyar hatóságok engedélye és hozzájárulása is. A kitermelések tervezett helyszíneit hiányosan egyeztették a Horvát-Magyar Határvízi Bizottság magyar tagjaival, és az illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársai sem kaptak hivatalos értesítést horvát tervekről.

A Dráva természeti értékeinek megőrzésével foglalkozó magyar civil szervezetek (a WWF Magyarország és a Dráva Szövetség) horvát, szlovén és osztrák partnerekkel működnek együtt. A nemzetközi együttműködés keretében a civilek levelet juttattak el Petar Èobankoviè horvát mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszternek, melynek másolatát megkapta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Somogyi Ferenc külügyminiszter és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is.

A Dráva magyar folyószakaszán évente 100 ezer köbméter kavicsot nyernek ki, ami környezetvédelmi szempontból még elfogadhatónak tekinthető.