Mérgezett búza okozta a több mint száz darumadár pusztulását
Nagy valószínűséggel mérgezett búza okozhatta annak a több mint száz darumadárnak a pusztulását, amelyek tetemeit Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai találták meg egy héttel ezelőtt – jelentette be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM).
A Békés megyében elhullott darvak begyében talált búza vizsgálata során a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat fácánkerti ökotoxikológiai laboratóriumában a monokrotofosz nevű vegyületet mutatták ki, amely madarakra rendkívül mérgező, ezért nagy valószínűséggel ez okozhatta a darvak pusztulását.
Egyelőre egyértelműen nem állapítható meg, hogy a madarak hol szedték fel a mérgezett magvakat. Ez történhetett az ország határain kívül, vagy esetleg belül is. A szaktárca közleménye szerint Magyarországon az ilyen hatóanyagot tartalmazó vegyszer forgalomba hozatalát és felhasználását már nyolc éve, 1997-ben betiltotta az FVM, így legálisan ez senkinek a tulajdonában már nem lehetett.
Amennyiben Magyarországról származnak a mérgezett búzaszemek, akkor nyilvánvalóan méreggel való visszaélés történt. A minisztérium növény és talajvédelmi főosztálya a nyomozás eredményességének elősegítése érdekében a szükséges információkat az illetékes rendőrhatóságnak átadta.
A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója március 30-án számolt be róla, hogy a madarak heveny mérgezésben pusztultak el. A mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását eredményezte, s az elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem természetes úton következett be. Az elhullás mértéke meglepte a szakembereket. A Békés megyei település térségében megtalált nyolc, még élő madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba szállították.
A daru Magyarországon nem fészkel. Csak a vonulás idején látható nálunk, a madarak ilyenkor tavasszal éppen hazafelé tartanak a Földközi-tenger környéki telelőhelyeikről.
A daru egykor Magyarországon is költött, a XIX. század közepére azonban kipusztult. Ma már csak Skandináviában, a Baltikumban, és Észak-Oroszország vidékein számít gyakorinak. A faj több nemzetközi egyezmény védelme alatt áll, hazánkban az eszmei értéke 50 ezer Ft. Ősszel a rendszeres fagyok beálltáig, több ezres darucsapatok pihennek és táplálkoznak az Alföldön, leginkább a Hortobágyon. A tavaszi vonulás az őszinél sokkal gyorsabb és kevésbé látványos, mert ilyenkor a madarak a fészkelés megkezdése miatt sietnek vissza költőterületeikre.