Mérgezett búza okozta a több mint száz darumadár pusztulását
Nagy valószínűséggel mérgezett búza okozhatta annak a több mint száz darumadárnak a pusztulását, amelyek tetemeit Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai találták meg egy héttel ezelőtt – jelentette be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM).
A Békés megyében elhullott darvak begyében talált búza vizsgálata során a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat fácánkerti ökotoxikológiai laboratóriumában a monokrotofosz nevű vegyületet mutatták ki, amely madarakra rendkívül mérgező, ezért nagy valószínűséggel ez okozhatta a darvak pusztulását.
Egyelőre egyértelműen nem állapítható meg, hogy a madarak hol szedték fel a mérgezett magvakat. Ez történhetett az ország határain kívül, vagy esetleg belül is. A szaktárca közleménye szerint Magyarországon az ilyen hatóanyagot tartalmazó vegyszer forgalomba hozatalát és felhasználását már nyolc éve, 1997-ben betiltotta az FVM, így legálisan ez senkinek a tulajdonában már nem lehetett.
Amennyiben Magyarországról származnak a mérgezett búzaszemek, akkor nyilvánvalóan méreggel való visszaélés történt. A minisztérium növény és talajvédelmi főosztálya a nyomozás eredményességének elősegítése érdekében a szükséges információkat az illetékes rendőrhatóságnak átadta.
A Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója március 30-án számolt be róla, hogy a madarak heveny mérgezésben pusztultak el. A mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását eredményezte, s az elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem természetes úton következett be. Az elhullás mértéke meglepte a szakembereket. A Békés megyei település térségében megtalált nyolc, még élő madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba szállították.
A daru Magyarországon nem fészkel. Csak a vonulás idején látható nálunk, a madarak ilyenkor tavasszal éppen hazafelé tartanak a Földközi-tenger környéki telelőhelyeikről.
A daru egykor Magyarországon is költött, a XIX. század közepére azonban kipusztult. Ma már csak Skandináviában, a Baltikumban, és Észak-Oroszország vidékein számít gyakorinak. A faj több nemzetközi egyezmény védelme alatt áll, hazánkban az eszmei értéke 50 ezer Ft. Ősszel a rendszeres fagyok beálltáig, több ezres darucsapatok pihennek és táplálkoznak az Alföldön, leginkább a Hortobágyon. A tavaszi vonulás az őszinél sokkal gyorsabb és kevésbé látványos, mert ilyenkor a madarak a fészkelés megkezdése miatt sietnek vissza költőterületeikre.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
