Őscetekre bukkantak a Szaharában
A legtöbb ember Egyiptomról nem a bálnákra asszociál, pedig valaha a Wadi Hitan sivatag területét is víz borította. A homoktengerben a régészek most egy szinte teljes őscet-csontvázat tártak fel.
A Basilosaurus isis szinte teljes csontvázra bukkantak amerikai és egyiptomi kutatók néhány hete Egyiptomban, Wadi Hitanban, a Szahara nyugati részén. A világ első Basilosaurus isis leletét 1905-ben találták meg, teljes csontvázat azonban eddig még nem sikerült feltárni.
A mostani lelet 18 méter hosszú, és 40 millió éves. A csontvázat rekonstrukció végett az amerikai Michigan Egyetemre szállítják.
A gigantikus őscetnek kígyószerű alakja volt. Rövid, éles fogaival cápákra vadászhatott. A mai cetekkel ellentétben nem volt a fejtetőre tolódott orrnyílása – a behemót állatnak légzéskor a víz fölé kellett emelnie fejét. A szárazföldi elődeitől örökölt láb még felfedezhető az ősi tengeri szörnynél.
A kutatás vezetője, Philip D. Gingerich, a Michigani Egyetem Paleontológiai Múzeumának professzora először a nyolcvanas években bukkant ősbálna-leletekre Wadi Hitanban. 1989-ben fedezték fel, hogy a Basilosaurusok még rendelkeztek apró lábakkal, amelyeket azonban szárazföldi elődeikkel szemben már nem használtak semmire sem. Az evolúció későbbi szakaszaiban ezek a lábak el is tűntek.
Wadi Hitan a Szahara egyiptomi részének nyugati felén elhelyezkedő völgy, ahol a szél munkájának köszönhetően több száz őscet és egyéb lelet került felszínre az elmúlt évtizedekben.
A homoktengerben eddig öt cet-, két krokodil-, néhány teknős- és tengeri kígyó-, valamint három, a szirénfélék közé tartozó fajt azonosítottak. Ezeken kívül nagyszámú cápa és csontos hal kövületére is rábukkantak itt a paleontológusok.
Az őscet-leletek feltárását a National Geographic Társaság támogatja.