Megmenekültek a partifecskék egy budapesti építkezésen

Egy lakossági bejelentés nyomán az MME munkatársai még aznap ellenőrizték a XVII. kerületi építkezés helyszínét, ahol kiderült, hogy a házalapnak kiásott partfalakba valóban beköltöztek a partifecskék. A Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezért a fészkelési időszak végéig – augusztus 20.-ig – leállíttatta az építkezést. A hivatalos helyszíni szemle során a felügyelőség munkatársai endoszkóppal vizsgálták meg az üregeket, melynek segítségével több mint 150 lakott fészket regisztráltak, egyenként 3-5 tojással. A Magyar Madártani Egyesület felhívja a beruházók és kivitelezők figyelmét arra, hogy az ilyen esetek a falak fóliával történő letakarásával egyszerűen megelőzhetők.

Nehéz helyzetben a partifecske, Európa legkisebb fecskéje

A védett, átlagosan 13 gramm tömegű, Közép-, és Kelet-Afrikában telelő partifecske magyar fészkelő állománya a felére csökkent (~50 ezer pár) 1999 és 2004 között, és további drámai csökkenés következhet be az idén is.

2005-ben a korábbi évekhez képest mintegy 2 héttel később, április legvégén érkeztek meg és kezdték csak meg a fészkelő üregek kiásását az Afrikából leghamarabb visszatért egyedek a Felső-Tisza mentén, ahol e madárfaj legnagyobb állománya fészkel. A Felső-Tisza mentén a Magyar Madártani Egyesület (MME) RIPARIA Kutatócsoportja 1986 óta vizsgálja e madárfajt és az ideihez hasonló mértékű késést csak 1991-ben regisztrált, amikor a Tisza 560 km hosszú magyar szakaszán fészkelő állomány a felére csökkent az előző évihez képest (35 ezer párról 17 ezer párra).

Korábbi kutatások alapján a késés hátterében a rendkívül szeszélyes tavaszi időjárás mellett nagyon valószínű, hogy az afrikai vonulási területeken jelentkező szárazság játssza a legfőbb szerepet. A NASA által az afrikai vonulási területekről készített úgynevezett vegetációs (NDVI) műholdképek az utóbbi évtizedek legjelentősebb szárazságát mutatják idén áprilisban a Szahara déli részén lévő Száhel övezetben. E terület kulcsfontosságú a vonuló madarak tavaszi vonulásában, mert a Szahara átrepülése előtt itt tudnak táplálkozni és zsír formájában felhalmozni a tartalékokat. Az idén az átlagost meghaladó lehet a pusztulás ott a táplálékhiány miatt.

A partifecske hazai állománya számára Tisza folyó magas vízállása további veszélyeket jelent. A hazai állomány harmada/fele fészkel a Tisza magyar szakaszán a folyó szakadópartjaiban lévő telepeken, ahol a folyótól távoli, más telepekhez képest lényegesen eredményesebben tudnak fiókákat nevelni. A Tiszán április közepe óta levonuló árhullámok miatt a felső szakaszon május közepéig a folyó középső és alsó szakaszain akár júniusig sem tudnak fészkelni a madarak, mert a partfalak víz alatt vannak.

Sorsdöntő a fészkelő telepek megóvása

Az idén madarak nagy része kényszerül homok-, sóderbányákban, a földmunkák során kialakított partfalakban (árkok, kiásott házalapok, földnyerőhelyek) fészkelni, amely helyeken az emberi figyelmetlenség, nemtörődömség miatt sajnos nem ritka, hogy e védett madarak, fészkeik és fiókái ezrei pusztulnak el emberi beavatkozás hatására (fal lebányászása, földhordás miatti leomlása, zavarása stb.).

Ahhoz, hogy a jelentős pusztulás miatti veszteséget pótolni tudják a partifecskék, sorsdöntő a fészkelő telepek megóvása. Az MME vizsgálatai szerint 100 fészkelő madárból csak 35-40 tér vissza a következő évben az afrikai telelő területről egy átlagos vonulási időszak után, a többi elpusztul! Az idén ez a szám akár 20-25 egyedre is csökkenthet!

A partfalak megszüntetését, a madarak pusztítását, illetve zavarását április 15. és augusztus 20. között a Természetvédelmi Törvény tiltja. Ha módunkban áll, azokon a biztonságos helyeken, ahol a korábbi években fészkeltek partifecskék, alakítsunk ki nekik minimum 5 méter hosszú, 1.5-2 méter magas függőleges partfalat – javasolják a természetvédők.

Forrás: MME

További partifecske hírek >>