Álszemekkel a halál ellen

A tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B (B = Biological Sciences, azaz biológiai tudományok rövidítése) legfrissebb számában tették közzé. Adrian Vallin, a stockholmi egyetem zoológusa és munkatársai fölfedezték, hogy a nappali pávaszem (Inachis io) úgy menti életét, amikor kék cinegével (Parus caeruleus) kerül szembe, hogy hirtelen fölvillantja a szárnyai felső oldalán lévő feltűnő szemfoltjait.

„A kék cinege számára valószínűleg túl kockázatos lenne, hogy „leleplezze” a blöfföt, mivel a legtöbb esetben ezek a szemek arra utalnak, hogy a kék cinege legveszedelmesebb ragadozója, egy bagoly szemelte ki magának a madarat” – mondja Vallin.

A tanulmányban a kutatók nappali pávaszemeket engedtek össze vadon befogott kék cinegékkel. Ez a madár sokféle táplálékot fogyaszt, és rendkívül ügyes rovarfogó. Vallin és munkatársai azért választották a nappali pávaszemet, mert feltételezték róla, hogy ügyesen kerülik el a ragadozókat, mivel nyugalmi állapotukban sokáig ki vannak téve a természetes ellenségekkel való találkozásoknak.

Ijesztő szemek és hangok

Pihenés közben a nappali pávaszemek csupán szárnyuk sötét színű hasi oldalát mutatják. Amikor megzavarják őket, sziszegő hangot adnak ki, és hirtelen kitárják szárnyukat, fölvillantva négy nagy szemfoltjuk élénk színeit.

Vallin megvizsgálta a szemfoltok, a cirpelés – azaz a két testrész összedörzsölésével keltett hang – és a kettő együttesének jelentőségét úgy, hogy 54 lepkének vagy a szemfoltjait, vagy a hangkeltő képességét, vagy mindkettőt hatástalanította.

Az első csoportba tartozó lepkék szemfoltjait jelölőtollal befeketítették. A megfelelő kontrollcsoportba tartozó lepkéknek szintén befestették a szárnyaik hátoldalát, de közelebb a testükhöz, érintetlenül hagyva a négy szemfoltjukat.

Azért, hogy a lepkék egyik csoportja ne tudjon hangot kelteni, a kutatók ollóval levágták az elülső szárny kis részét. A kontrollcsoportban érintetlenül hagyták a hangkeltő képességet, de hasonló nagyságú darabkával megkurtították a hátsó szárnyukat.

Végül, a szemfoltok és a hang együttes hatásának vizsgálatához, egy lepkecsoportnak lefestették a szemfoltjait és eltávolították az elülső szárnyon lévő hangkeltő részeket is. A kontrollcsoport lepkéit úgy festették be és nyírták meg a szárnyukat, hogy a szemfoltjaik és a hangkeltő képleteik érintetlenek maradtak.

A 30 perces kísérletek alatt valamennyi lepkét megtalálták és megtámadták a madarak.

Hatékony „szemezés”

„A szemfoltok önmagukban vagy hanggal kísérve hatékony védekezésnek bizonyultak. A 34 érintetlen szemfoltú lepke közül csupán egyet pusztítottak el, míg a szemfolt nélküli 20 lepkéből 13-at öltek meg a madarak” – írták le a kutatók.

A hangot keltő, illetve a „néma” lepkék túlélési aránya között nem volt különbség.

„Kísérleteink azt sugallják, hogy a sziszegő hangnak nincs döntő fontossága a nappali pávaszem számára a kék cinegék elleni védekezésben” – vonták le a következtetést a kutatók.

Az olaszországi Padova melletti, több mint 400 lepkefajnak otthont adó Butterfly Arc igazgatója, Enzo Moretto entomológus szerint még további vizsgálatok szükségesek a szemfoltok védekező funkciójának végleges megerősítéséhez.

„Régóta feltételezik, hogy a lepkék szemfoltjainak megfélemlítő szerepük van, de még mindig hiányzik a széleskörű kísérleti megerősítése annak, mennyire hatékony ezeknek a szemfoltoknak a feltűnő felvillantása. Azt sem tudjuk, vajon valamennyi ragadozót elijeszt-e” – mondta Moretto.