Új értelmet nyert az álmatlanság

A kutatások szerint ezek az emlősfajok születésük után hetekig szünet nélkül éberek és aktívak maradhatnak. Könnyen belátható, hogy az anyák sem alhatnak sokat.

Az anya és borja fokozatosan lesznek aluszékonyabbak a következő hónapok folyamán.

Az ilyen mértékű alvásmegvonás – a korábbi tanulmányok szerint – elpusztítana egy patkányt vagy egy legyet. Valójában valamennyi emlősállat, amelynek alvási viselkedését tanulmányozták, többet alszik közvetlenül születés után, mint felnőtt korban.

Az emberek életük egyharmadát átalusszák, és alig viselnek el akár egy álmatlan éjszakát, ilyenkor gyakoribbak például az autóbalesetek. Az álmatlanság világrekordere, Randy Gardner 11 napot töltött ébren egyfolytában 1964-ben. Négy nap eltelte után hallucinációk gyötörték, de a megpróbáltatás végén összeszedett sajtótájékoztatót tartott.

A tudósok nem igazán tudják, miért olyan fontos a jó alvás az emberek többsége számára. A válaszba valószínűleg beletartozik, hogy az agynak föl kell töltődnie, amint azt bárki tanúsíthatja, ha az éjszakát ébren töltötte és másnap megpróbál a munkájára koncentrálni. A tanulmányok kimutatták, hogy az emlékek az alvás alatt erősödnek meg és rögzülnek a memóriában.

A cetfélékhez hasonlóan az emberi csecsemők is megrövidítik szüleik alvásidejét. Egy Ausztráliában lefolytatott összehasonlító tanulmány szerint az átlagos csecsemő első életévében mintegy 400–750 óra alvástól fosztja meg a szüleit.

Elszundítasz, pórul jársz

A delfinek és a kardszárnyú delfinek evolúciója minden jel szerint úgy alakult, hogy az alvás szerepe háttérbe szorult a túlélés szempontjából.

„Ezek a tengeri emlősök valahogy rátaláltak arra, miként birkózzanak meg az alvásmegvonással, ami inkább segíti, semmint hátráltatja az utódaik fejlődésének létfontosságú szakaszát” – állítja Jerome Siegel, a Los Angeles-i California Egyetem kutatója.

A tengeren megvannak az álmatlanság előnyei. A fiatal cetek könnyebben elmenekülhetnek a ragadozók elől, ha éberek és testhőmérsékletük magasabb marad, amíg fölhalmozódik testükben a hőszigetelő zsírréteg. A tudósok szerint az alváshiány serkenti a gyorsabb agynövekedést is.

„Testük talált egy módszert, hogy megbirkózzanak az álmatlansággal, ami azt bizonyítja, hogy az alvás nem szükségszerű a fejlődéshez, és fölveti a kérdést, vajon az emberekben és más emlősökben is megvan-e ez a kiaknázatlan fiziológiai potenciál” – mondja Siegel.