A nemek különleges harca a tűzhangyáknál

Sok rovar – köztük a méhek, a darazsak és a hangyák többsége – csak azért szaporodik ivarosan, hogy királynőket és steril nőstény dolgozókat hozzon világra. Hímek akkor jönnek létre, amikor a nőstény petéi megtermékenyítetlenek maradnak. Ezeknek a hím rovaroknak egyszerűen kevesebb a genetikai anyaguk, mint a nőstényeknek.

A Közép- és Dél-Amerikában bennszülött, de az Egyesült Államokban, sőt azon túl is elterjedt Wasmannia auropunctata hangya egyedülálló kiegyenlítő „harcmodort” alkalmaz a nemek csatájában. A királynők és a hímek egyaránt úgy szaporodnak, hogy saját maguk tökéletes genetikai másolatait hozzák létre, így a hímeknek és a nőstényeknek minden jel szerint teljesen különböző a genetikai állományuk.

„Véletlenül fedeztük föl ezt az egyedülálló genetikai rendszert” – meséli Denis Fournier, a Brüsszeli Szabadegyetem (Université Libre in Brussels) munkatársa, a kutatócsoport vezetője.

A csoport célja eredetileg az volt, hogy kiderítse, mennyire különböznek az emberi tevékenység által zavart területeken (például ültetvényeken) és a zavartalan esőerdőkben élő hangyakolóniák. Amikor azonban megvizsgálták a 34 fészekből származó királynők és dolgozók genomját, valamint a hímek spermáját, szokatlan dologra bukkantak. A steril dolgozók – a várakozásnak megfelelően – anyai és apai kromoszómakészlettel rendelkeztek, de a királynők kizárólag anyai, a hímek pedig kizárólag apai géneket hordoztak.

A kis tűzhangya királynői kétfajta petét hoznak létre. Az egyik csoportba tartozók a teljes anyai génkészletet tartalmazzák, és megtermékenyítés nélkül a királynő későbbi klónjaivá válnak. A másik csoportba tartozó peték csupán egyszeres kromoszómakészletet tartalmaznak, és a hím spermája termékenyíti meg ezeket. Ez utóbbi peték zöméből steril dolgozók fejlődnek. A megtermékenyített peték némelyikében azonban valahogy megsemmisülnek az anyai gének, így ezek a peték a hím hangyák klónjaivá fejlődnek.

Fournier munkatársaival a Nature folyóiratban számolt be a rendkívüli fölfedezésről.

Korai azonban még kijelenteni, hogy a hímek és a nőstények génállománya teljesen különböző, figyelmeztet Andrew Bourke, a londoni Zoológiai Intézet munkatársa. Elképzelhető, hogy a hímek alkalmanként a királynővel párosodva szaporodnak, így „töltik fel” génállományukat. Fournier kutatócsoportja Új-Kaledóniában és Francia Guyanában gyűjtött 199 királynőből, 41 hímből és 264 dolgozóból származó DNS-t elemzett. Úgy véli, csak egy sokkal nagyobb tanulmány zárhatja ki a génállomány-keveredést.