A madárinfluenza már a vadludak között is terjed
A Nyugat-Kínában a vadludak között kitört madárinfluenza-járvány miatt újra fölerősödött a félelem, hogy a fertőzésért felelős vírus hamarosan kitörhet ázsiai központjából.
A kutatók azt állítják, hogy nagy nyugtalanságra ad okot a ludakban lévő H5N1 kórokozó megjelenése a vadludak között, mert a vándormadarak jelentős távolságokra képesek elrepülni. A Science és a Nature folyóiratban megjelent tanulmány az első, amely a vadon élő madarak közötti vírusátadásról szól. Korábban a madárinfluenza vándorlását csak baromfikról vad madarakra figyelték meg.
A világ egészségügyi tisztviselői attól félnek, hogy a madárinfluenza vírus kiterjedt emberi járványt okozhat, ha valaha képessé válik könnyen átjutni emberről emberre. Eddig az emberi érintettség a Vietnamban, Thaiföldön és Kambodzsában előforduló 154 fertőzésre és az abból adódó 54 halálesetre korlátozódott, amelyek mindegyike fertőzött házityúkokkal, illetve más fertőzött háztáji madarakkal való érintkezés után következett be.
Azok a hírek, hogy a H5N1 vírustörzs most már a vadludak között is terjed, azt a feltételezést erősítik, hogy a madárinfluenza még inkább globális fenyegetést jelent, mint eddig – állítják a tudósok.
„Ezek a madarak naponta akár 1000 mérföldet is megtehetnek” – magyarázza Ji Huan (Yi Guan), a Hong Kong-i Egyetemről. – „Ez azt jelenti, hogy a vírus terjedése lehetővé válik jelenleg vírusmentes területekre is.”
Világméretű fenyegetés
A beszámolóban szereplő járványkitörést először április 30-án észlelték indiai ludaknál (Anser indicus) a Qinghaihu tavon, a Qinghai tartomány egyik természetvédelmi területén. Az állatok a klasszikus tüneteket mutatták: remegés, hasmenés, fejlebillenés és bénulás.
Május 20-ára a járvány már mintegy 1500 madarat érintett, számol be Ji Huan munkatársaival a Nature-ben, nem csupán indiai ludakat, hanem halászsirályokat (Larus ichthyaetus) és barnafejű sirályokat (Larus brunnicephalus). Július 1-jére 6000 madár pusztult el.
A halott madarakból nyert vírus genetikai elemzése azt mutatta, hogy a vírus közeli rokona annak a törzsnek, amely a thaiföldi és vietnami emberi megbetegedéseket okozta.
A Qinghaihu tó a vándormadarak egyik nagy szaporodóhelye, számol be Jinhua Liu a munkatársaival a Science folyóiratban. Az indiai lúdról tudják, hogy dél felé Burmába, észak felé pedig a Himalája indiai részéig vándorol, a madarak tehát sokfelé elhurcolhatják a vírust.
Cikkükben Liu csoportja sokféle madarat megvizsgált a tóról. A kutatóknak négy H5N1 altörzset sikerült elkülöníteniük, és egereken valamint csirkéken tesztelve megállapították, hogy rendkívül fertőzők. A 16 kísérleti állatból a vírussal érintkezés után három napon belül 15 elpusztult. Azt viszont nem tudták megállapítani, hogy emberre is veszélyesek-e.
„A rendkívül patogén H5N1 madárinfluenza-vírus fertőzés megjelenése a vándorló vízimadarak közt azt jelzi, hogy e vírus potenciálisan világméretű fenyegetést jelent” – írja Liu csoportja a Science-ben.
A kutatócsoport felhívja a figyelmet, hogy a vadludak elterjedése miatt most már a Délkelet-Ázsián kívül élő farmereknek is jobban kell figyelniük a betegség jeleire. A madárinfluenzát szinte lehetetlen megfékezni, ha egyszer fölüti a fejét egy farm baromfiállományában, figyelmeztetnek.