Ellenséges virágállatok szervezett háborúja
Amikor levonul a dagály, a tengeri rózsák békésen és mozdulatlanul üldögélnek. Teljesen megváltozik a helyzet, amikor visszatér a dagály, mivel a polipok szomszédos kolóniái jól szervezett háborúba kezdenek egymás ellen.
A tengeri rózsák a csalánozók törzsének (Cnidaria) általában helyhez kötött képviselői. Egy új kutatás szerint mindegyik telep egy-egy „hadsereg”, ahol a csapatok felderítőkre, harcosokra és az utánpótlásról gondoskodó szaporítókra oszlik. Az Anthopleura elegantissima tengeri rózsák nagy kolóniái a dagály által létrehozott halmokra tartanak igényt, s ezeket elszántan védelmezik.
Amint a dagály kezdi elborítani a telepeket, „felderítők” indulnak a határra, és elfoglalható üres területek után néznek. A „harcos” virágállatok – amelyek nagyobb termetűek és alaposan fel vannak fegyverezve csalánsejtekkel – adják a háttértámogatást: karjukat földuzzasztják és így csapkodják az ellenséget. Néha a frontvonaltól négy sorral hátrébbról is előrenyúlnak.
Eközben a telep központjában a gyengén fölfegyverzett tengeri rózsák a szaporodásra koncentrálnak, így biztosítva, hogy elegendő „csapat” legyen a kolónia fönntartásához. Ráadásul mindezt az összetett viselkedést úgy hangolják össze, hogy nincs közöttük egyetlen „agyas” példány se.
A hadban álló kolóniák olyan határzónákat alakítanak ki a két sereg között, amelyek helye évekig változatlan maradhat. Azok a tengeri rózsák, amelyek érintkezésbe kerülnek a másik telep katonáival, harcolni kezdenek: különleges tapogatókkal ütlegelik egymást, így maró csalánsejteket tapasztanak ellenségeikre.
A kutatást David Ayre, az ausztráliai Wollongong Egyetemről és Rick Grosberg, a davisi California Egyetem munkatársa vezette. Korábban a tengeri rózsák egyed-egyed elleni harcait tanulmányozták, de ez a vizsgálat az első, amikor két teljes kolónia küzdelmét figyelték meg.
A telepen betöltött rangok a jelek szerint az ellenséges csípésekből származó jelzések és a kolónia öröklött tulajdonságaitól függenek, mondják a kutatók. A különböző kolóniák eltérően reagálnak ugyanazokra a jelekre. Ez az oka annak, hogy a telepek különféleképpen szervezik csapataikat.
A kutatók a napokban bejelentett új eredményeket az Animal Behaviour folyóiratban részletezték.
A hazánkban költő csérféle
A nyári balatoni nyaralások során, ha figyelmesek vagyunk, sokak számára feltűnhet egy kecses, könnyed röptű, villás farkú fehér madár a víz felett, miközben mi élvezzük a habokat és a napsugarakat.
Tudni szeretnéd, milyen ízeltlábút fotóztál?
Hazánkban körülbelül 45 000 ízeltlábú faj előfordulása ismert. Senki nem ismeri az összeset. Vannak viszont olyan felületek, ahol nagy esély van rá, hogy valaki segít majd a határozásban.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
