A fővárosi állatkertben ápolják a beteg fakókeselyűt

Az állatorvosok véleménye szerint az állat mérgezésben szenved. Előbb a győri Xantus János Állatkertben kapott sürgősségi kezelést, majd a napokban a Fővárosi Állat- és Növénykert madármentő állomására került. Egyelőre csak annyit tudni, hogy nem nehézfém-mérgezésről van szó, de a vizsgálatok még folynak. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy Horvátországban sok helyen mérgeznek állatokat, s a tetemekre rájárnak a keselyűk.

Dori állapota még nem stabil, egy ideig még mindenképpen a kert természetvédelmi mentőhelyén kell maradnia, egy olyan elkülönített röpdében, amelyhez csak az oda beosztott gondozók és az állatorvosok férhetnek hozzá. Dori azért is különleges, mert gyűrűzött madár: a horvátországi Cres-szigeten élő populációból való, amelynek védelmében a Fővárosi Állat- és Növénykert szakemberei rendszeresen segítenek a horvát természetvédőknek.

A fakókeselyűvel egyébként Magyarországon ritkán találkozni, évente egy-két kóborló egyed téved csak ide. A fakókeselyű (Gyps fulvus) valaha egyáltalán nem számított ritkaságnak Magyarország területén. A XIX. században még gyakori volt, de még az 1940-es években is előfordult, hogy magyar vadászok az ország mai területén fakókeselyűt lőttek.

Az elmúlt évtizedekben a faj állandó magyarországi populációja – akárcsak sok más európai országban – teljesen megszűnt. Az utóbbi időben azonban szinte minden évben érkezett hír egy-két kóborló állatról, utoljára éppen a Balaton-felvidék térségében figyeltek meg egy példányt. Mivel gyűrűzött madárról van szó, Dori élettörténete is ismert. Eszerint a horvátországi Cres-szigetről való, és idén márciusban kelhetett ki a tojásból. A gyűrűt május 14-én rakták a lábára, és utoljára augusztus 15-én látták Cres szigetén. Augusztus 14-én egyébként egy magyar madarász még fotókat is készített róla.

A faj újbóli meghonosodása szempontjából különösen fontos a horvátországi Cres populációja, amelyből ez a madár is származik. A környező országokban ugyanis mindenhol csak kóborló madarak fordulnak elő alkalmanként. Úgy tűnik azonban, hogy a cres-i állományból elkóborló egyedek újabb, állandó népességeket hozhatnak létre Európának ebben a térségében is. Ezért is tarja fontosnak az Állatkert már évek óta, hogy a horvát természetvédők munkáját segítse Cres szigetén.