Kihalás szélén a kongói vízilovak
Mindössze 887 víziló maradt Kongóban, abban a közép-afrikai államban, ahol egykor a legtöbb ilyen hatalmas emlősállat élt a világon. Természetvédők szerint immár kihalás fenyegeti a populációt.
A vízilovakat irtják a központi kormányzat katonái, a helyi milíciák tagjai és az orvvadászok is – derül ki a World Wildlife Fund (WWF) természetvédelmi szervezet tájékoztatásából. A vízilovak húsát élelmiszerként adják el, fogai pedig az illegális elefántcsont-kereskedelem csatornáin keresztül jut el a vásárlókhoz. Egyetlen víziló ára ennek megfelelően a (fekete)piacon 50 dollár.
29 ezerről 887-re csökkent a létszám
A legutolsó levegőből végzett állatszámlálás sokkoló adatokat hozott: az északkelet-kongói Virunga Nemzeti Parkban 1974-ben még 29 ezer víziló élt, ma már viszont ezer alatti (887) a számuk. Az elmúlt hónapban befejezett munkát a Kongói Természetvédelmi Intézet, az Európai Unió és a WWF végezte. A 2003-as számlálás is jobb volt a mostani adatnál, hiszen két évvel ezelőtt 1307 víziló élt itt.
Minthogy a reguláris katonaság és a különböző fegyveres csoportok szinte állandóan jelen vannak az elvileg a világörökség védelme alá tartozó, 400 mérföld hosszú határral rendelkező területen, a WWF szerint nagyon nehézzé vált a vízilovak megóvása. A parkban tartózkodó katonák nem kapnak élelmet, nem kapnak fizetést – ez a receptje a katasztrófának, amint azt egy WWF-aktivista elmondta.
Polgárháború öt éve
Az afrikai államban öt éve tartó háború nyomán most átmeneti kormány állt fel, amelynek nem sok esélye van arra, hogy az ország keleti részén rendet teremtsen. Itt rendszeres a gyilkosság, a rablás, a fosztogatás és a nemi erőszak. Minthogy az embereket is alig-alig lehet megvédeni, a víziló populáció megóvása ilyen körülmények között szinte lehetetlen.
A vízilovak kihalása komoly másodlagos hatásokkal járhat az egész régió ökoszisztémájára. Minthogy a vízilovak trágyája az Edward-tóban élő halak egyik fontos tápláléka, a hatalmas emlősök eltűnése a halállomány csökkenéséhez vezet.
Márpedig a halállomány csökkenése nem csupán a természetvédőket foglalkoztatja, hiszen a környéken élő lakosság ezeket a halakat fogyasztja. A WWF szerint tehát elsősorban a kongói kormánynak kéne tennie valamit a vízilovak kihalása ellen.
A hangyalesők lejtőinek titka
Mintha csak bombatölcsérek tarkítanák a tájat, úgy néz
Vulkáni helyzetjelentés
A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma területén 2021. szeptember 19-én kezdődött a vulkánkitörés. Az MTI fotói a szeptember 22-i állapotot mutatják
Különleges korallok a Fülöp-szigetek térségében
Az „óceán Amazonasára" bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban.
A virágillat a méhek elektromosságára adott válasz
Egyes virágok a poszméhek látogatásakor, a méh érintését követően kezdenek egyre vonzóbban illatozni.
Legeltetéssel az inváziós fásszárú fajok ellen!
A biológiai sokféleség csökkenésének és a tájváltozásnak napjainkban a biológiai invázió az egyik legjelentősebb oka.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
