Kihalás szélén a kongói vízilovak
Mindössze 887 víziló maradt Kongóban, abban a közép-afrikai államban, ahol egykor a legtöbb ilyen hatalmas emlősállat élt a világon. Természetvédők szerint immár kihalás fenyegeti a populációt.
A vízilovakat irtják a központi kormányzat katonái, a helyi milíciák tagjai és az orvvadászok is – derül ki a World Wildlife Fund (WWF) természetvédelmi szervezet tájékoztatásából. A vízilovak húsát élelmiszerként adják el, fogai pedig az illegális elefántcsont-kereskedelem csatornáin keresztül jut el a vásárlókhoz. Egyetlen víziló ára ennek megfelelően a (fekete)piacon 50 dollár.
29 ezerről 887-re csökkent a létszám
A legutolsó levegőből végzett állatszámlálás sokkoló adatokat hozott: az északkelet-kongói Virunga Nemzeti Parkban 1974-ben még 29 ezer víziló élt, ma már viszont ezer alatti (887) a számuk. Az elmúlt hónapban befejezett munkát a Kongói Természetvédelmi Intézet, az Európai Unió és a WWF végezte. A 2003-as számlálás is jobb volt a mostani adatnál, hiszen két évvel ezelőtt 1307 víziló élt itt.
Minthogy a reguláris katonaság és a különböző fegyveres csoportok szinte állandóan jelen vannak az elvileg a világörökség védelme alá tartozó, 400 mérföld hosszú határral rendelkező területen, a WWF szerint nagyon nehézzé vált a vízilovak megóvása. A parkban tartózkodó katonák nem kapnak élelmet, nem kapnak fizetést – ez a receptje a katasztrófának, amint azt egy WWF-aktivista elmondta.
Polgárháború öt éve
Az afrikai államban öt éve tartó háború nyomán most átmeneti kormány állt fel, amelynek nem sok esélye van arra, hogy az ország keleti részén rendet teremtsen. Itt rendszeres a gyilkosság, a rablás, a fosztogatás és a nemi erőszak. Minthogy az embereket is alig-alig lehet megvédeni, a víziló populáció megóvása ilyen körülmények között szinte lehetetlen.
A vízilovak kihalása komoly másodlagos hatásokkal járhat az egész régió ökoszisztémájára. Minthogy a vízilovak trágyája az Edward-tóban élő halak egyik fontos tápláléka, a hatalmas emlősök eltűnése a halállomány csökkenéséhez vezet.
Márpedig a halállomány csökkenése nem csupán a természetvédőket foglalkoztatja, hiszen a környéken élő lakosság ezeket a halakat fogyasztja. A WWF szerint tehát elsősorban a kongói kormánynak kéne tennie valamit a vízilovak kihalása ellen.
Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére
Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.
A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban
Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.
Indul a 2021-es év hala közönségszavazás
Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.
Halakat rabló madár
Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.
Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról
Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
