A hímek a fiatalság elixírjét ajándékozzák a nőstény zsizsikeknek
Gondolt-e már arra, hogy idő előtt megőszül a párja miatt? Annál a bogárnál, amelyet a svéd evolúcióbiológusok vizsgáltak, egészen más a helyzet. Azt tapasztalták ugyanis, hogy egyes babzsizsikek hímjei képesek lelassítani partnerük öregedését csupán azzal, hogy párzanak velük.
A nőstény babzsizsikek (Acanthoscelides obtectus) hosszabb ideig éltek, amikor az életük későbbi szakaszában való szaporodásra kitenyésztett hímekkel párosodtak, számolnak be az uppsalai Egyetem kutatói. A spermájukkal az öregedést lassító vegyületkoktélt bejuttató hímek nem hagyják, hogy párjuk elpusztuljon, mielőtt nagy családot alapíthatna.
„A hímek saját, önző érdekeiket szolgálják azzal, hogy ez esetben jó fiúknak mutatkoznak” – magyarázza Göran Arnqvist, a kutatócsoport tagja. – „A hímek jól járnak, ha szexuális partnerük tovább él.”
A felfedezés azért is meglepő, mert a reprodukcióról általában úgy vélik, hogy gyorsítja az öregedési folyamatokat. Például a kiherélt egerek hosszabb ideig élnek a tesztoszteron testet romboló mellékhatásai nélkül.
Varázslatos ejakulátum
A csoport a laboratóriumban korai, illetve késői életszakaszban szaporodásra kitenyésztett zsizsikeket tanulmányozott. Amikor a különböző törzsekből származó hímeket normális nőstényekkel hozták össze, azok a nőstények, amelyek késői életszakaszban szaporodó hímekkel párzottak, szignifikánsan tovább éltek: átlagosan 18, 7 napot szemben azon nőstények 17, 9 napjával, amelyek a korán szaporodó hímekkel párosodtak. A tudósok kutatási eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban tették közzé.
Egyelőre még nem világos, miként hosszabbítják meg szexuális partnereik életét a hímek, ismeri be Arnqvist. Arra gyanakszik, hogy valamiféle „bűvös” összetevő lehet az ejakulátumukban, amely feljavítja a nőstények egészségi és erőnléti állapotát. De hozzáteszi, hogy „a rovarok ejakulátuma rendkívül bonyolult összetevőjű fehérjekoktél”.
Szerencsések a szerelemben
Bármi is a rejtélyes összetevő, a korán szaporodók nem bajlódnak az előállításával. Mivel a nőstények azonnal lepetéznek, a hím akkor is apa lesz, ha a párja fiatalon elpusztul. Számos korán szaporodó rovar inkább még rövidíti a párja élettartamát, nehogy más hímekkel is párosodjék. Ilyen például az ecetmuslica (Drosophila), amely mérgező fehérjét termel az ondójához.
A későn szaporodó babzsizsikek szerencsés párjai, amelyek a jó szex mellé még hosszú életet is kapnak, valószínűleg inkább kivételek, amelyek erősítik az általános szabályt.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
