Ördögkertek és hangyák az Édenkertben

Az amazóniai esőerdőkben lakó hangyák egyik faja természetes mérgével a gazdanövényén kívül minden más növényt kiirt az élőhelye környékén.
A kutatók földi magyarázatot találtak arra a különös jelenségre, amelyet az ott lakó peruiak az „ördög kertjeinek” hívnak az amazonasi esőerdőben. Ezeket a kerteket csupán egyetlen fafaj, a Duroia hirsuta alkotja. Ez annyira kísérteties és szokatlan látvány az egyébként gazdag élővilágú Amazóniában, hogy a helyi lakosok természetfölötti okot tulajdonítottak a jelenlétüknek: azt hitték, egy gonosz szellem hozta létre ezeket. Amerikai kutatók azonban megállapították, hogy nem az ördög, hanem a hangyák irtották ki a többi növényfajt.
A citromhangyák (Myrmelachista schumanni) a fák üreges száraiban élnek, biztonságban a ragadozóktól és a környezettől. A gazdanövényükön kívül minden növényt kiirtanak úgy, hogy hangyasavat fecskendeznek a leveleikbe. Ily módon segítik gazdanövényük – s ezzel kolóniájuk – terjedését. Az ilyen kertek több mint 300 fát és sok millió hangyát képesek eltartani, koruk több száz év is lehet.
„Bámulatos, hogy a hangyák ilyen nagyfokú ellenőrzést képesek gyakorolni a környezetük felett” – mondja Deborah Gordon, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője. – „Egy növényfajból álló állományt hoznak létre a bolygó egyik legváltozatosabb élővilágú helyén.”
Gyilkos injekciók
Néhány korábbi tanulmány már fölvetette, hogy a hangyák vagy talán maguk a fák irtják ki a környező növényeket, de egyik sem tudta megmagyarázni, hogyan. Most Megan Frederickson és munkatársai a Stanford Egyetemről beszámolót közölnek a Nature legfrissebb számában arról, hogy a hangyák végzik ezt a műveletet természetes méreg befecskendezésével.
A kutatók közönséges amazoni cédrusfa (Cedrela odorata) csemetéket ültették el a hangyák megszállta erdőben. Amikor távol tartották a hangyákat, a cédrusfák jól fejlődtek. Amikor azonban a hangyák hozzáférhettek a fiatal fákhoz, valamennyi cédrus öt nap után lehullatta a leveleit.
Minden jel arra mutat, hogy a hangyák lyukat rágnak a levelekbe, majd hangyasavcseppet juttatnak be a potrohukból. A növény szállítórendszere azután elterjeszti a savat az egész növényben. A támadás után órákon belül barna foltok jelennek meg a levélerek mentén.
A hangyasav nagyon elterjedt a hangyák között: a 15 000 hangyafaj nagyjából negyede termeli, mondja Jack Longino, a Washington állambeli Olympiában lévő Evergreen State College hangyakutatója. Sok hangya saját védelmére használja a különféle állatok támadásai ellen. Ez azonban az első ismertté vált eset, amikor a hangyák növényirtó szerként alkalmazzák, fűzi hozzá.
Az ördögkertkapcsolat csatlakozik a növények és a hangyák közötti kapcsolatviszonyok egyre növekvő listájához. Néhány növény úgy alakult az evolúció folyamán, hogy táplálékot termel az ott lakó hangyáknak, amelyek cserébe védelmet nyújtanak gazdanövényüknek. Más hangyák egyszerűen kivágják a környező vegetációt, hogy segítsék gazdanövényeik elterjedését.