Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Természet

Agysejtek halnak el a rossz főnökök beosztottjainál

2005.10.05.Admin
National Geographic Magyarország

Egy amerikai könyvíró szerint az emberek gyakran a főemlősökhöz hasonlóan viselkednek a munkahelyükön. S mindez nem az agresszivitást, hanem éppen az együttműködést segíti elő.

A dzsungel királyai, vagyis az ember legközelebbi rokonai, a főemlősök ugyanolyan technikákat alkalmaztak a túlélésre, mint amilyeneket mi az irodánkban, a munkahelyünkön vetünk be. Erre a megállapításra jutott a National Geographic News-nak nyilatkozó Richard Conniff, aki számos díjat nyert már újságíróként.

Conniff most könyvet írt, melynek címe: „Emberszabású az iroda sarkában: megérteni a bennünk rejtőző munkahelyi vadállatot” (The Ape in the Corner Office: Understanding the Workplace Beast in All of Us). A kötetben Conniff az emberi viselkedést egy primatológus, vagyis egy főemlősökkel foglalkozó szakember szemével vizsgálja.

Konfliktus és együttműködés

A szerző szerint az emberi jelenségek közül a konfliktus és az együttműködés egyaránt szerepet játszik a kudarcok elszenvedésében és a sikerek elérésében, akárcsak a főemlősöknél.

Conniff úgy véli, hogy jóllehet az agresszió lehet hatékony, azért többnyire nem a „kedves fickók” végeznek az utolsó helyen a küzdelemben. „Gyilkos vagy együttműködő majom-e az ember?” – teszi fel a kérdést. A főemlősök és az emberek alapvetően társas lények szerinte. Általában azt hisszük, hogy „gyilkos majmok” vagyunk, ez rögződik az emberek nagy részének agyában, de valójában a legfontosabb tulajdonságunk a kooperáció – vélekedik Conniff.

„A konfliktus és az agresszió a normális főemlősökre jellemző magatartás, nincs bennük semmi rossz” – jegyezte meg Conniff az NG News-nak. Ám a legtöbb ember azt gondolja, hogy az állatvilág tele van konfliktussal, és szinte csak abból áll. Conniff szerint viszont a konfliktus fontos, de csak korlátozott „társadalmi” szerep jut neki.

5 százalék agresszió, 20 százalék simogatás

„Még a brutálisnak tartott csimpánzok is csupán napjaik 5 százalékát töltik veszekedéssel, míg 15-20 százalékot egymás kurkászására, vakargatására fordítanak” – mondja. Ugyanakkor az agresszió mégiscsak sokkal nagyobb teret kap gondolkodásunkban – ennek oka az, hogy a ritkább, de drámaibb eseményekre jobban kiterjed az emberi figyelem.

„Az agresszióra azért figyelünk az irodában, mert a munkahelyi túlélésünk függ tőle” – vallja Conniff. Ugyanakkor az emberek kedvesek egymáshoz, udvariasak, ami elengedhetetlen a munkahelyi sikerhez.

Franz de Waal, a Georgia állambeli Emory Egyetemen működő Yerkes Nemzeti Főemlőskutató Központ szakértője szerint a főemlősök világában, – akárcsak az emberi munkahelyeken –, a kapcsolati hálózatok kulcsfontosságúak. A csimpánzok világában nem érhet el senki sem „magas posztot”, ha nincsenek barátai, akik segítik.

Szívességek és ravaszkodások

A csimpánzok viselkedése ismerős lehet néhány üzletembernek: az állatok szívességeket tesznek egymásnak, megosztják az erőforrásokat, sőt, néha ravaszkodnak is. Megpróbálják például felbontani azokat a szövetségeket, amelyek ellenük irányulhatnak, így ha a fő riválisuk valakivel együtt üldögél, megkísérlik szétzavarni őket. Ugyanolyan technikákat alkalmaznak tehát, amilyeneket az emberek, akik esetleg tudatában sincsenek annak, hogy az állatvilágban is gyakorlott módszerekkel élnek.

Ugyanakkor sem az állatvilág, sem az emberi munkahelyek nem mentesek az „alfa-hímektől”, a „vezérürüktől”. A vezérhímek általában agresszívak. De igaz ez másokra is, hiszen de Waal szerint a főemlősök és az emberek egyaránt szeretik mutogatni erejüket. A csimpánzok például fákat döngetnek, az emberek pedig a magatartásukkal próbálják megfélemlíteni vetélytársaikat, illetve azokat, akiket annak képzelnek.

Conniff szerint is csomó olyan rossz főnök van, aki a puszta agresszióra alapozza az irányítást. Ez rövid távon működni látszik, hosszabb távon viszont a költségek hatalmasak. A rossz főnökök megnyerik a csatákat, de elvesztik a háborút – mondja.

A rossz főnök beosztottjainál elhalnak az agysejtek

Azoknál az alkalmazottaknál, akiket a főnökük sanyargat, megfigyelték, hogy magas vérnyomás, emelkedett stressz-szint lép fel, sőt, bizonyos agysejtek el is halnak az állandó egzecíroztatás közben. Így tehát a terrorizált alkalmazottakról számos rossz főnök joggal gondolhatja, hogy „elhalt az agyuk”.

Az sem sikeres taktika, ha valaki magányos farkasként próbál a „dzsungelben” túlélésre játszani – vélekedik a könyvszerző. Az igazság az, hogy az emberek emocionálisan és fizikailag is kötődnek ahhoz, hogy társadalomban, közösségben éljenek. Inkább egy csoport tagjai vagyunk, mint egyedi individumok – legalábbis Conniff így gondolja ezt.

A közösségek dinamikája a munkahelyeken és a főemlősök világában szintén hasonló: természetes és mindenki számára hasznos hierarchia szokott kialakulni, ahol a csoport tagjai jól ismerik és elfogadják azt a szerepet, amelyet be kell tölteniük.

A csimpánzok is megalázkodnak szükség esetén

Így például Conniff szerint a csimpánzoknál megfigyelték, hogy ha egy alfahím közelébe kerülnek, önkéntelenül is megpróbálják összehúzni magukat, „csökkentik testméretüket”. Megpróbálnak olyan kicsinek látszani, amilyennek csak lehet. Sőt, megalázkodásra is hajlamosak ilyenkor.

Az emberek azt gondolják, hogy ők nem csinálnak ilyesmit, de ez nem igaz. Mindenki ezt teszi közülünk is – vélekedik a könyvíró. Persze ez nem mindig ugyanúgy nyilvánul meg, mint a csimpánzoknál: az emberek hirtelen visszahúzódóbbak, csöndesebbek, „kisebbek” lesznek főnökük jelenlétében, arckifejezésük, hangszínük is megváltozik ilyenkor.

Miközben a főnökök kevesebbet nevetnek, a beosztottak gyakrabban teszik ezt, méghozzá azért, hogy tetszést arassanak a többiek előtt, s főleg azért, mert aggódnak, hogy egyébként nem eléggé tetszetősek…

De Waal szerint a főemlősök hierarchikus szervezetei olyan erőforrások elosztását szabályozzák, mint a hímek esetében a szex, a nőstények esetében pedig a táplálék. A cerkófmajmoknál például megfigyelték, hogy a fákon való elhelyezkedésük, az, hogy melyik példány fér hozzá a legjobb, a legszebb gyümölcsökhöz, az egyes majmok „rangjától” függ. Természetesen aki magasabb „rangú”, az kapja a legszebb bogyókat, akárcsak az embereknél, akik a munkahelyeken tesznek meg mindent a lehető legjobb pozíciókért.

Hozzászólások

Mennyi vízre van szüksége egy elefántnak?

Mennyi vízre van szüksége egy elefántnak?

Állatkertekben élő afrikai elefántok napi vízigényét vizsgálták meg, de a vadon élőkre nézve vontak le következtetéseket.

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Sok természeti világörökségi helyszín lesújtó állapotban van, az éghajlatváltozás immár a fajok inváziójánál is problémásabb.

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri

Nádasok rejtekén élő madár

Nádasok rejtekén élő madár

A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket