Fluoreszkáló növények: a megporzásért bármit
Spanyol kutatók növények színanyagait vizsgálva sajátos fluoreszkáló mintázatot fedeztek fel a csodatölcsér nevű virág szirmaiban, ami valószínűleg a megporzást végző rovarok odacsábítására szolgál.
A spanyol Murciai Egyetem kutatói Feranndo Gandia-Herrero vezetésével a növények szirmában található pigmenteket, festékanyagokat tanulmányozták, amikor meglepő felfedezést tettek. A Mirabilis jalapa – magyarul csodatölcsérnek, estikének nevezik – szirmában a betaxantin nevű pigment a napfényben is jelen lévő kék fény hatására zölden fluoreszkál.
Ez a fluoreszcencia emberi szem számára csak speciális eszközök segítségével látható, a rovarok azonban rendelkeznek olyan „zöld” receptorokkal, melyek felismerik. Sőt, valószínűleg a denevérek szemének csapjai (pálcikái nem) is érzékelik az így kibocsátott fényt.
A kutatók felismerték azt is, hogy ez a zöld fluoreszcencia nem egyenletes. A csodatölcsér szirmának egyes részein egy másik pigment, a betacianin, elnyeli a betaxantinból származó zöld fényt. Így ahol mindkét pigment megtalálható, nem lesz fluoreszcencia látható. Ezáltal valamiféle mintázat jön létre, hiszen a betacianin szirmon belüli elhelyezkedésétől függően lesznek fényesebb és kevésbé fényes területek.
Fényes szerelem
A kutatók szerint a jelenség lényege, hogy a virág ezzel a fluoreszcenciával csábítja a megporzást végző rovarokat a szirmára. Ez egyedülálló felfedezés, hiszen ezt a rovarvonzó módszert eddig egyetlen növénynél sem mutatták ki.
Ismeretes, hogy a fluoreszcenciának jelentősége van a törpepapagájok és a sáskarákok társválasztásában. Az új felfedezés szerint a növények „nemi életében” is szerepet játszik e jelenség. A kutatók egy következő vizsgálatban a csodatölcsér vadon élő rokonainak elemzésével arra keresik a választ, hogy a fluoreszcencia járt-e evolúciós előnnyel e növényfaj számára.