Embervért ivó afrikai pókfajt fedeztek fel

A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely a szerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Ez a pók ráadásul az egyetlen ismert ragadozó, amely a szúnyogok fogyasztásával előre megfontolt szándékkal gerincesek vérével táplálkozik.

Az Evarcha culicivora nevű vérszomjas pók kizárólag Kenyában és Ugandában fordul elő, a Viktória-tó környékén. Az ugrópókok közé tartozik, amelyek rendszerint fatörzseken és építményeken vadásznak rovarokra. Nem szőnek hálót, hanem becserkészik áldozataikat, majd rájuk vetik magukat, úgy fogják meg őket.

A kutatócsoport elmondta, hogy az ugrópók kiváló látását és jó szaglását egyaránt felhasználja az Anopheles gambiae szúnyog fölkutatásához. Ez a szúnyog hírhedt vérszívó, a malária kórokozójának legfőbb hordozója Afrikában.

A kutatócsoport eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat e heti online kiadványában jelennek meg. A kutatást részben a National Geographic Society támogatta.

Vérszagra gyűl… a pók

A Viktória-tó közelében végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a pók mindennél jobban kedveli azokat a nőstény moszkitókat, amelyek korábban embervért szívtak, beleértve a hím moszkitókat is, amelyek nem táplálkoznak állati vérrel.

A pókok zsákmánypreferenciájának vizsgálata azt mutatta, hogy amikor két azonos méretű rovar közül választhattak, az esetek 83 százalékában a vérrel teli nőstény szúnyogokat választották.

Bár – a hálószövő pókokkal ellentétben – az ugrópókoknak éles a látásuk, ennek ellenére gyakran támaszkodnak kifinomult szaglásukra. Amikor csak a szaglás alapján választhattak két, eltakart „ennivaló” közül, az ugrópókok hozzávetőleg 90 százaléka választotta a vérrel teli moszkitót.

Noha eddig nem ismertünk egyetlen olyan ragadozót sem, amely a préda utolsó vacsorája alapján választja ki zsákmányát, valószínűleg más pókokat is befolyásol ez a tény, mondja a tanulmány társszerzője, Ximena Nelson, aki az új-zélandi Canterbury Egyetemen vezette a kutatást.

Mivel a pókoknak nincs a bőr átdöfésére alkalmas szúró szájszervük, amely ahhoz szükséges, hogy közvetlenül táplálkozzanak az emberi vérből, így kénytelenek kerülő megoldáshoz folyamodni a szúnyogok közbeiktatásával. Ennek más előnyei is vannak, mutat rá Nelson.

„A vérszívás veszélyes tevékenység” – mondja. – „A megcsípett állat, ember csapkodással reagál, amelynek gyakran áldozatul esik a vérszívó rovar.”

A tanulmányt végző csoport azt gyanítja, hogy a vérevés biológiai szempontból is fontos az E. culicivora számára. A pókok sok energiát fektetnek abba, hogy a szilárd táplálékot cseppfolyóssá változtassák a zsákmányukba injektált emésztőenzimekkel, mert csak így tudják fölszívni az ennivalót.

„A vér feltehetőleg konyhakész, tápanyagokban gazdag folyékony táplálékot jelent” – mondja Nelson.