Félrelépés füstifecskemódra: a szépeket nem csalják meg:
Ismert tény, hogy a vöröshasú füstifecske nőstények – bár „tartós párkapcsolatban” élnek, bizony gyakran megcsalják párjukat. Egy vizsgálat szerint azonban, ha a hím vonzóbb külsőt ölt, tojója hűségesebb marad.
Rebecca Safran, a Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának kutatója abból a jól ismert adatból indult ki, hogy a vöröshasú füstifecskék (Hirundo rustica erythrogaster) tojásainak átlagosan 30 százaléka nem attól a hímtől származik, akivel a tojó egy párt alkot. Magyarán a fecskelányok nem éppen hűségükről közismertek, bár más madárfajokhoz hasonlóan egy életre választanak maguknak párt.
A vöröshasú füstifecskék jellegzetessége, hogy torkuktól a begyükig tollazatuk vöröses árnyalatú. Egyedenként különbözik ez az árnyalat, a halvány vörösesbarnától a sötét rozsdavörösig. Megfigyelések szerint minél élénkebb vörös a mellső tollazat, annál dominánsabb hím a viselője.
A kutatónő érdekes kísérletet végzett. Harminc füstifecskepárnál kivárta, míg a tojó lerakja tojásait, majd ezeket elvette tőlük, hogy újabb párzásra kerülhessen sor. A második párzás előtt azonban a hímek egy részét némi „kozmetikázásnak” vetette alá. Tíz madár mellső pihéit élénk vörösre festette, tíz madárhoz nem nyúlt, tíznél pedig színtelen festéket alkalmazott.
Amikor a második fészekaljnyi tojást is lerakta a tojó, azokon genetikai vizsgálatot végeztek. Kiderült, hogy a vörösre festett hímek „asszonyai” nagyobb arányban maradtak hűségesek, a tojások 95 százaléka az állandó partnertől származott. Ezzel szemben a másik két csoportnál ugyanúgy csak a tojások 70 százaléka származott a „törvényes” kapcsolatból.
Safran szerint ez arra utal, hogy a küllem igenis számít a füstifecske-társadalomban (is), és ha egy hím – akár mesterséges módszerekkel is – élénk színezetet, azaz domináns megjelenést ölt, kívánatosabb lesz párja számára.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
