Megdőlhet a növényvilág egyik világrekordja
A világ legnagyobb virágzata (amely tehát nem egyetlen, „önálló” virágból áll) nyílhat ki hétfőn vagy kedden a stuttgarti Wilhelma botanikus és állatkertben. A németországi esemény valódi ritkaságnak számít, hiszen a titánbuzogány csak háromévente virágzik.
Világrekord dőlhet meg a növényvilágban, amíg kinyílik a németországi Stuttgartban, a helyi Wilhelma Állat- és Növénykertben a titánbuzogány, vagyis az Amorphophallus titanum.
A kontyvirágfélék, tehát az Araceae családba tartozó növény úgynevezett torzsavirágzatot fejleszt, amely ki nem nyílt állapotban az egész növényvilágban a legnagyobb méretű. A legnagyobb kinyílt állapotú virágot, illetve virágzatot egy pálmaféle tartja, az egyetlen virágot növesztő növények közül pedig a leghatalmasabbat a rafléziák közé tartozó Rafflesia arnoldii produkálja.
Ez utóbbi a titánbuzogánytól egészen eltérő rendszertani családba tartozik, viszont az Amorphophallushoz hasonló dögszagot áraszt magából.
Magyarországon is előfordul a kontyvirágfélék egyike-másika: ilyen például a kálmos, amelyet a XVI. században hoztak be Ázsiából. Ennek távoli rokona tehát az Amorphophallus titanum, amelyet a ma Indonéziához tartozó Szumátrán 1878-ban fedeztek fel.
Közel a rekordhoz
A stuttgarti titánbuzogány már most is 2, 82 méter magasságú, de még néhány centit nőhet. Hamarosan kinyílhat a virágzata, és ekkor iszonyatos dögszagot fog árasztani.
Egy régebbi rekorder
Az eddigi világrekordot a Guinness-könyv szerint a bonni botanikus kert tartotta 2, 76 méter magas titánbuzogányával. Ugyanakkor 2004-ben érkezett hír egy indonéziai növénykertben, a Cibodas-ban virágzó 290 centis virágzatról is, igaz, ez nem szerepel a Rekordok Könyvében.
Egyelőre tehát nem biztos, hogy világrekord dől meg a következő napokban, az azonban kétségtelen, hogy rendkívüli módon büdös lesz a növénykertnek azon részében, ahol a titánbuzogányt tárolják Stuttgartban…
A különböző méretekről érkező hírek értékelését nehezíti az is, hogy a Guinness-könyv a teljes növény méretei alapján állítja fel a rangsort, vagyis a titánbuzogány földben lévő hagymáját is beszámítja az „összmagasságba”. Körülbelül két évvel ezelőtt a bonni titánbuzogány összesen 3, 06 méter magas volt. A stuttgartiak viszont azzal számolnak, hogy az ő növényük legalább 30 centivel nyúlik a föld alá, így biztosan van esélyük a világrekord megdöntésére.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
