Madárinfluenza Görögországban és Nyugat-Szibériában
A madárinfluenza H5-ös vírustörzsét mutatták ki egy, az Égei-tengeren lévő, Görögországhoz tartozó szigeten vett minták nyomán - közölte hétfőn a görög mezőgazdasági minisztérium.
A Törökországhoz közel eső Híosz szigetének a szomszédságában fekvő egyik szigetecskén egy állattenyésztő lett figyelmes arra, hogy pulykaállományán a betegség tünetei látszanak. A vérmintákat egy athéni laboratóriumba küldték, ahol megállapították, hogy kilenc szárnyas közül az egyiknek a vérében H5 vírus van. Az érintett körzetben szigorú rendszabályokat léptettek életbe, és a térségben az összes szárnyast vizsgálat alá vetik.
Görögországban – amely számos vonuló madárfaj vonulási útjába esik – eddig még nem tapasztalták a madárinfluenza vírusát. Ez az első eset, hogy EU ország területén is megjelent a kór. Hétfőn este az EU Bizottsága közleményben tudatta, hogy Görögország beleegyezett az Égei-tengeren lévő Híosz szigetéről és térségéből történő baromfi behozatal leállításába kedden hajnaltól.
Két nyugat-szibériai településen is pusztít a madárinfluenza
Oroszországban jelenleg két nyugat-szibériai településen szedi szárnyas áldozatait a madárinfluenza, további 22 települést fertőzésgyanúsnak tartanak – közölte hétfőn az állategészségügyi szolgálat adataira hivatkozva az orosz mezőgazdasági minisztérium sajtóosztálya.
A tárca illetékese elmondta, hogy a betegség július 21-i azonosítása óta a föderáció hat térségének – az Altaji, valamint a Tyumenyi, Omszki, Kurgani, Cseljabinszki és Novoszibirszki területnek – 51 településén ütötte fel a fejét a betegség, és további 90 településen gyanították a kórokozó jelenlétét, ám esetükben a gyanú nem igazolódott.
Az október 17-i állapotot tekintve a Kurgani terület két települését azonosítják madárinfluenza-fertőzöttnek. A Novoszibirszki terület két korábban fertőzésgyanús településén feloldották a vesztegzárat, 17 másik település azonban megfigyelés alatt van, csakúgy mint az Altáji terület két települése – közölte a tárca.
Tíz nappal ezelőtti adatok szerint a madárinfluenza 110 millió rubel (3, 2 millió euró) kárt okozott az Altáji és az említett öt nyugat-szibériai régióban, ahol több mint 12 ezer szárnyas hullott el és 144 ezret öltek le a járvány terjedésének meggátolására.
A madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsét diagnosztizálták júliusban a szibériai szárnyasállományokban. Az orosz hatóságok feltételezése szerint a járványt vándormadarak terjesztik. A Novoszibirszki, az Omszki és az Altaji terület fölött húzódnak a dél-afrikai, az indokínai és a délkelet-ázsiai vízimadarak migrációs útvonalai. Oroszországban a fertőzés eddig még nem terjedt át emberre.
Egy parazita, amely hosszabb életűvé tesz
A paraziták talán a világ legizgalmasabb élőlényei, bár
Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye
1990-2020 között a becslések szerint 1,1 millió tengeri teknős vált az orvvadászat áldozatává, mára azonban csökkent ez a veszélyforrás.
Fedeles hulladékgyűjtők a guberáló madarak ellen
Ismert jelenség, hogy az ősz közeledtével még több madár húzódik be a városokba, így Budapestre is, táplálékot remélve.
Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
