A csimpánzokra nem jellemző a segítőkészség
A fogságban tartott csimpánzok még akkor sem segítenek egymásnak a társas csoportukban, ha ez semmilyen kényelmetlenséggel vagy hátránnyal nem jár – állítja a Nature folyóiratban nemrég megjelent viselkedési tanulmány.
Az emberek közt gyakori a segítőkészség, még akkor is, ha a segítő saját érdekeivel ellentétes lehet, ha segít a másiknak. A csimpánzok között több emberekre jellemző tulajdonságot kimutattak már, többek közt az eszközhasználatot és minden jel szerint a kezdeteleges nyelvhasználatot is, de ez a tanulmány azt sugallja, hogy az önzetlenség nem tartozik ezek közé.
Más kutatók azonban azt mondják, hogy a fogságban lévő csimpánzokban valószínűleg gyengébb a szociális késztetés.
A tanulmány – amelyet Joan Silk, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatója vezetett – arra, keresett bizonyítékot, hogy a csimpánzok (Pan troglodytes) segítenek-e a csoportjuk más tagjainak. Az emberszabású majmok azonban minden jel szerint legjobb esetben is csupán közömbösek társaik jólétét illetően.
Silk és munkatársai olyan berendezést adtak a fogságban élő csimpánzoknak, amely lehetővé tette, hogy élelemhez jussanak, ha két kötél közül meghúzták az egyiket. Az egyik kötelet választva a csimpánz valamilyen ínyencfalatot húzhatott oda magához. Amennyiben a másikat választotta, akkor ugyanazt a jutalmat megkapta, de ráadásul a szomszédos ketrecben élő másik csimpánz is kapott egy falatka ennivalót.
Mivel az irányító csimpánz mindenképpen megkapta ugyanazt az élelemjutalmat, attól függetlenül, hogy melyik kötelet választotta, azt gondolhatnánk, valamilyen együttérzést mutatott, és azt a zsinórt választotta, amelyik a társát is élelemhez juttatta. De a 29 vizsgált csimpánz semmivel sem választotta gyakrabban a gavallér lehetőséget, mint az önzőt. Ez azt mutatja, hogy a majmok egyáltalán nem éreznek magától értetődő késztetést arra, hogy segítsenek a többieknek, vonták le a következtetést a tanulmány szerzői.
Az eredmény azért is meglepő volt, mert a csimpánzok már 15 éve ugyanabban a csoportban éltek együtt. Nem voltak rokonok, de joggal feltételezhették, hogy szoros kapcsolatban állnak egymással.
Mivel a táplálékmegosztást már kimutatták vadon élő csimpánzok csoportjaiban, más kutatók úgy vélik, hogy az eredmények a természetellenes helyzetnek vagy a viselkedésben fogságban bekövetkezett megváltozásának köszönhetők.
Silk azt tervezi, hogy megismétli a kísérleteket rokon csimpánzokkal is, hogy kiderítse, vajon a családtagok hajlamosabbak-e egymás megsegítésére.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
