Darazsak mint új szagérzékelő műszerek

A nem túl távoli jövőben a vegyületek szagát érzékelő darazsakra épülő új biológiai szenzort használhatnak majd a bombák, holttestek, illegális kábítószerek felkutatására, sőt akár betegségek kimutatására is.
A Wasp Hound (Darázskopó) nevű, csésze méretű eszközben betanított darazsak „szolgálnak”, amelyek mozgása riasztó rendszert aktivál. A darázsszimat 70–100-szor érzékenyebb, mint az elektronikus orrok, és több ezer dollárral olcsóbb, mint az idomított kutyák használata. A darazsakat ráadásul nagyjából öt perc alatt be lehet tanítani, hogy reagáljanak egy adott szagra.
„Előfordulhat olyan helyzet, ahol azonnal reagálni akarunk valamire, de nem tudjuk, vajon a kutya vagy az elektronikus orr hasznosabb a megoldáshoz. Ilyenkor jól jöhet egy gyorstalpaló tanfolyam a darazsakkal” – mondta Glen Rains, a Georgiai Egyetem biomérnöke, aki W. Joe Lewis, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Mezőgazdasági Kutató Szolgálatának rovarkutatójával együtt jelentette be eszközüket. A hivatalos közlés a Biotechnology Progress folyóirat január/februári számában jelenik meg.
A Microplitis croceipes darazsak képesek alkalmazkodni azokhoz a kémiai szagingerekhez, amelyek a legkielégítőbben vezetik el őket az élelemhez, illetve lárváik gazdaállatához (természetes körülmények közt a hernyókhoz). A laboratóriumban Rains könnyedén tudta manipulálni a darázs rugalmas adottságát úgy, hogy különféle szagokat kapcsolt össze a táplálékkal. Először a kívánt vegyülettel átitatott kis szűrőpapírt helyezett egy fóliával fedett edénybe. A fólián lyukakat ütött, hogy a szag kiszökhessen. Ez után cukorral átitatott szűrőpapírt tett a fólia tetejére.
Végül Rains 10 másodpercig engedte táplálkozni a darazsakat a szűrőpapíron, mielőtt 30 másodpercre eltávolította volna őket. Ezt az eljárást háromszor megismételte, és kevesebb, mint öt perc alatt kiképzett „darázskopókat” kapott.
Öt darázskopót átlátszó, jól szellőző, korong alakú kapszulába helyeztek. A kapszulát a Wasp Hound fémdoboz fenekére tették, egy szellőzőnyílás közelébe. Az eszköz tetején lévő ventilátor a szellőzőnyíláson át szívta a dobozba a levegőt.
Amennyiben a levegőben jelen volt az a szagnyom, amelynek fölismerésére a darazsakat beidomították, a rovarok szellőzőnyílás közelébe gyűltek össze. A doboz tetejére rögzített parányi webkamera rögzítette a darazsak mozgását és továbbította a közeli számítógépbe, amely elemezte a bejövő adatokat és riasztott, amikor a darazsak a szellőzőnyílás közelébe gyűltek.
Jelenleg a darazsakat a kukoricát és az amerikai mogyorót megfertőző, az emberekre nézve rákkeltő hatású, de nehezen kimutatható mérgező gombák kimutatására trenírozzák. A vagon mogyoró fölötti levegőből mintát véve, a toxikus gombák által kibocsátott bármilyen szaganyag „befogható”. A levegőt azután könnyen és gyorsan „kielemezhetik” egy darázzsal teli fémdobozzal. A kutatók napjainkban a darazsak érzékelőképességének finom hangolásán dolgozik, és úgy véli, hogy az eszköz öt-tíz éven belül piacra dobható lesz.