Elpusztult a világ legidősebb lármás darva

A 28 éves madarat – eltűnése után egy hónappal – holtan találták a nyugat-kanadai Muskiki-tó partján. A vadvédelmi tisztviselők utoljára párjával és fiókájával látták, amint egy közeli mezőn táplálkozott.

A biológusok azóta nyomon követték, amióta 1977-ben kikelt a Wood Buffalo Nemzeti Parkban a faj visszahonosítására tett leghosszabb és legnagyobb erőfeszítés részeként. Végső maradványaként két tollkupacot és a közeli bokorba vonszolt dögöt találtak.

„Huszonnyolc év igen magasnak számít egy daru esetében, ezért úgy vélem, idős kora miatt pusztult el, majd a tetemet róka vagy prérifarkas tépte szét” – mondja Brian Johns az Environment Canada vadvédelmi szolgálatától.

A lármás darvak Észak-Amerika legnagyobb madarai, magasságuk 1, 5 méter, tollazatuk fehér, kiterjesztett szárnyuk fesztávolsága 2 méter, szárnyhegyük fekete, fejük vörös és fekete. A faj szaporodása nagyon lassú. Az elmúlt három évtizedben a populáció évente átlag 4 százalékkal nőtt.

A most elpusztult, Green-Rednek elnevezett daru hosszú élete reményt ad a biológusok számára, hogy a faj fönnmarad, mivel hosszú idő alatt sok utóduk lehet (Green-Rednek például 11 fiókája volt két pártól), és igazolták a védelmi intézkedések létjogosultságát, úgymint a szaporodóhelyek védelmét és a vadászati tilalmat.

1941-ben csupán 21 lármás daru élt Észak-Amerikában, jelenleg 475, ebből 130-at fogságban nevelnek.

Green-Red egy 217 egyedből álló vadon élő csapat tagja volt, amely minden évben a texasi Aransas Vadvédelmi Területre vándorolt, így életében nagyjából 225 000 km-t röpködött oda-vissza.

A lármás daru átlagos élettartama még ismeretlen, de a legtöbb tanulmányozott egyed 10–25 évet élt. A legidősebb példány most egy Green-Rednél egy évvel fiatalabb hím.