A medvemamák lóvá teszik a hímeket

A Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Vadbiológiai Intézetének kutatói szerint a párzási időszakban egyetlen cél lebeg a hím barnamedvék szeme előtt: a lehető legtöbb nőstényt teherbe ejteni. Mivel azonban a már bocsokat nevelő nőstények nem kívánják a szexet, a hím medvék teketória nélkül megölik a kicsinyeket, hogy így támasszák fel az anyamedve kedvét az újból párzás iránt.

A nőstények azonban kifejlesztettek egy ellenstratégiát: a lehető legtöbb partnerrel párzanak, akik ezért mind apának hiszik magukat, és békén hagyják a kicsiket.

Az osztrák kutatók 54 nőstényt figyeltek meg, akik ily módon tették lóvá a hím medvéket, biztosítva ezáltal a kicsinyek túlélését. A hím medvék kegyetlennek tűnő magatartásának kevés köze van a gyilkolás kéjes öröméhez, a valódi indok a saját utód iránti vágy. Az állatok célja saját génjeik átörökítése a fiatal nemzedékbe, míg a nőstények a sokpartneres szex révén őrzik meg saját genetikai örökségüket.

A kutatók szerint a nőstények az ovuláció befolyásolásával képesek kicsinyük apját megválasztani. A vizsgálatok szerint ugyanis a legtöbb esetben nem az a hím az apa, amely először párzott a nősténnyel. Az apa kiválasztásában a nőstény figyelembe veszi a hím méretét, a szőrének minőségét, és hogy mennyire egészséges. A szépség is szerepet játszhat a döntésben: a kutatók találkoztak ugyanis olyan nősténnyel is, aki különösen szimmetrikus vonásokkal megáldott hímet választott gyermeke apjának.