A medvemamák lóvá teszik a hímeket
A nőstény barnamedvék úgy próbálják megvédeni kicsinyeiket a hímek gyilkos dühétől, hogy a lehető legtöbb hímmel párzanak - derítették ki osztrák tudósok, akik húsz éven át tanulmányozták a mackók életét Skandináviában.
A Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Vadbiológiai Intézetének kutatói szerint a párzási időszakban egyetlen cél lebeg a hím barnamedvék szeme előtt: a lehető legtöbb nőstényt teherbe ejteni. Mivel azonban a már bocsokat nevelő nőstények nem kívánják a szexet, a hím medvék teketória nélkül megölik a kicsinyeket, hogy így támasszák fel az anyamedve kedvét az újból párzás iránt.
A nőstények azonban kifejlesztettek egy ellenstratégiát: a lehető legtöbb partnerrel párzanak, akik ezért mind apának hiszik magukat, és békén hagyják a kicsiket.
Az osztrák kutatók 54 nőstényt figyeltek meg, akik ily módon tették lóvá a hím medvéket, biztosítva ezáltal a kicsinyek túlélését. A hím medvék kegyetlennek tűnő magatartásának kevés köze van a gyilkolás kéjes öröméhez, a valódi indok a saját utód iránti vágy. Az állatok célja saját génjeik átörökítése a fiatal nemzedékbe, míg a nőstények a sokpartneres szex révén őrzik meg saját genetikai örökségüket.
A kutatók szerint a nőstények az ovuláció befolyásolásával képesek kicsinyük apját megválasztani. A vizsgálatok szerint ugyanis a legtöbb esetben nem az a hím az apa, amely először párzott a nősténnyel. Az apa kiválasztásában a nőstény figyelembe veszi a hím méretét, a szőrének minőségét, és hogy mennyire egészséges. A szépség is szerepet játszhat a döntésben: a kutatók találkoztak ugyanis olyan nősténnyel is, aki különösen szimmetrikus vonásokkal megáldott hímet választott gyermeke apjának.
Pataklakók testközelből: így indult útjára a két kalandor tegzes
Kulisszatitkok a NatGeo weboldalán debütáló, tíz részes animációs film készítéséről.
Pataklakók kalandjai 3-4. rész
A következő két rész fő témája a víz és a vízben élő ragadozók. A két tegzeskalandorra újabb veszélyek leselkednek.
Pataklakók kalandjai 1-2. rész
Papó a lelkes természetbúvár és unokája Lili egy Ausztria és Magyarország határán folyó patak különleges világát ismerteti meg a nézőkkel. Most pedig nézzük meg, hogyan is kezdődik a történet!
Ezek a közösségek évezredek óta fenntarthatóan élnek
Amazónia esőerdejének őslakosai évezredeken át éltek úgy, hogy nem okoztak kimutatható károkat a helyi fajoknak.
Élet a Yucatán-félszigeten – kalandozás a helyi állat- és növényvilágban II. rész
A Bacalari-tónál jártunk az előző rész végén, evezzünk most más vizekre; Rio Lagartosra, a félsziget északi részére.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
