A zúzmók meglepő tűrőképessége

Egy spanyol kutatócsoport kéthetes föld körüli utazásra küldött két zuzmófajt, majd megvizsgálták, milyen hatást gyakorolt ez rájuk. Meglepődve tapasztalták, hogy az űr nem viselte meg különösen a zuzmókat.
A madridi Complutense Egyetem kutatói zuzmók tűrőképességét tették próbára. A zuzmók gombafonalakból és moszatsejtekből álló összetett szimbionta élőlények, és jellemző rájuk, hogy szélsőséges körülmények között is megélnek.
A kutatók a Rhizocarpon geographicum és a Xanthoria elegans nevű zuzmófajból néhány példányt egy kapszulába zártak, és 2005. május 31-én egy orosz Szojuz rakétához csatolva kilőtték az űrbe, ahol a rakéta Föld körüli pályára állt.
A pályára állást követően a kapszula kinyílt, és a zuzmók ettől fogva tizennégy és fél napon keresztül folyamatosan ki voltak téve az űr viszontagságainak. A hőmérséklet -20 és +20 Celsius fok között változott, és a Napból származó ultraibolya sugárzás a földihez képest sokkal erősebben érte őket.
Bő két hét után a kapszula bezáródott, és a zuzmók hazajöttek, a kíváncsi kutatócsoport pedig rögtön vizsgálni kezdte őket. Megállapították, hogy az űrutazás lényegét tekintve egyáltalán nem viselte meg a két fajt. Sem szerkezetükben, sem működésükben nem következett be változás.
Honnan jöttünk?
A Föld körüli pályán a zuzmók természetesen nem folytattak anyagcserét, nyugvó állapotba kerültek, de hazatérve újra fotoszintetizálni kezdtek.
Ez a kísérlet a pánspermia-elméletet támasztja alá, melynek lényege, hogy az űrben felszínükön csírákat hordozó meteorok száguldanak, és a Földön az élet kialakulása egy (vagy néhány) ilyen meteor becsapódásával kezdődött. Igazolt, hogy egyes baktériumok képesek hosszú távú túlélésre az űrben.
A zuzmók azonban a baktériumoknál sokkal fejlettebb élőlények, és űrtűrésük nagy visszhangot keltett. A kutatócsoport 2007-re tervezi egy olyan kísérlet lefolytatását, mely során a zuzmókkal nem csupán az űrbeli környezetet, hanem a meteor száguldására jellemző nyíróerőket is megismertetik – hiszen így derülhet ki, legalább elméletben lehetséges-e, hogy más bolygóról származik az élet.