Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Természet

A nagy csimpánz-dilemma

2005.12.19.Admin
National Geographic Magyarország

Hat évvel ezelőtt Ngamba-n, az afrikai Viktória-tó közepén fekvő szigeten elárvult fiatal csimpánzokat befogadó állatmenhely létesült. A menhely működtetői remélik, hogy a csimpánzok egyszer visszatérhetnek a természetbe - a tudósok azonban kevésbé bizakodóak e téren.

A Viktória-tó közepén található Ngamba-sziget tulajdonképpen egy nagy árvaház: közel 40 csimpánz él itt. Kölyökként, fajtársaikhoz hasonlóan, végignézték, ahogy lemészárolták „családjukat”, hogy húsukat ínyenc falatként értékesítsék; miközben az életben hagyottak is piacra, állatkereskedőkhöz kerültek. Az elárvult fiatal állatok közül tízből kilenc az első hetekben elpusztul. A ngambai „lakóknak” szerencséjük volt a szerencsétlenségben: a rendőrség elkobozta az árusoktól és a szigeten létesített állatmenhelyre szállította az állatokat, ahol igyekeznek az igényeiknek megfelelő életmódot biztosítani számukra.

A csimpánz (Pan troglodytes) egykor Afrika teljes egyenlítői régiójában jellemző volt. Becslések szerint a 20. század elején állományuk mintegy 2 millió egyedet tett ki. Az otthonul szolgáló 25 államból négyben ma már egyáltalán nem fordul elő ez a faj, és a legoptimistább becslések szerint is számuk legfeljebb százezerre tehető. A csimpánzok nagy része szétszórtan, kis populációkban él, ami a beltenyészet miatt nem előnyös. Az orvvadászat mellett a legnagyobb fenyegetettség számukra az élőhelyeik, azaz az esőerdők pusztítása, irtása.

A trópusi erdővel borított Ngamba területe mintegy 40 hektár. Az első majom 1999-ben érkezett a szigetre, ma összesen 39-en vannak. Az állatok szinte mindegyike nagyon rossz állapotban, alultápláltan és sérülten kerül ide, de a legtöbbjük állapotát sikerül feljavítani. Eddig csak egy esetben fordult elő, hogy olyan rossz állapotban érkezett egy állat, hogy a kezelés ellenére 48 órán belül elpusztult –mondta el Gerald Muyingo, a menhely állatgondozója a német Spiegel internetes kiadásának.

A ngambai menhelyet a Chimpanzee Sanctuary & Wildlife Conservation Trust (CSWCT) tartja fenn, számos nemzetközi természetvédelmi szervezet, többek között a Jane Goodall Intézet támogatásával. A CSWCT elsődleges célja menedéket nyújtani a rászoruló csimpánzoknak. Ezen kívül fontosnak tartják a tájékoztatást, szemléletformálást, ennek érdekében rendszeresen fogadnak iskoláscsoportokat a szigeten. Végezetül a vadon élő csimpánzok védelmére is hangsúlyt helyeznek. Rendszeresen küldenek ki embereket az ugandai Kibale-esőerdőbe, hogy összeszedjék az orvvadászok által kihelyezett csapdákat, amelyekbe a csimpánzok könnyen beleakadhatnak és megsérülhetnek.

A negyedik, ritkábban hangoztatott cél, hogy a jövőben visszaengedjék a befogott csimpánzokat a természetbe. A ngambai esőerdő méretét tekintve legfeljebb két csimpánz eltartására elegendő, ezért az itteni állatokat naponta többször etetik és az estét ketrecekben töltik. Mivel igen szűk a hely, nem megengedhető az állatok szaporodása sem, így a faj védelme szempontjából gyakorlatilag elvesztek.

A szakemberek szerint a csimpánzok természetbe való visszailleszkedése ugyancsak nem zökkenőmentes. Richard Wrangham, a Makerere Egyetem munkatársának sikerült egy csimpánzt visszaszoktatni a természetes közösségébe, de három hét után a csimpánz egyre gyakrabban tűnt fel a közeli falvakban, és banánnal etette magát. Végül is meg kellett szakítani a visszaszoktatást, és a csimpánz Ngamba-ra került. „Ami pedig nem sikerült egy állattal, még nehezebben kivitelezhető egy egész csoporttal” –teszi hozzá Richard Ssuna, állatorvos, a CSWCT igazgató helyettese.

A visszatelepítésnél csak két nagyobb erdős terület jöhet számításba, de azok már „foglaltak”. Ha még egy csimpánzcsoportot helyeznénk ki oda, az óhatatlanul kemény csatákhoz vezetne a betelepítettek és az őshonosak között, és sok áldozattal járna.

Tovább nehezíti a visszatelepítést, hogy a fogságban felnőtt csimpánzok vad társaiktól eltérően nem félnek az embertől, sőt, igen gyakran agresszívek is velük, ezért a természetes élőhelyre költöztetésük csak az emberi településektől nagyon távol lehetséges. Ebben az esetben szinte kizárólag csak Kongó jöhet szóba, mivel a régióban csak ott találhatók hatalmas, félreeső erdőségek. Jelenleg Kongóban, a Conkouati-Douli rezervátum területén most is visszatelepítési program zajlik, ami egyelőre bíztató eredményekkel kecsegtet.

„Mielőtt bárhova csimpánzokat telepítünk vissza, feltétlenül meg kell vizsgálnunk a már ott élő populációt. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy miközben visszatelepítünk öt egyedet, kipusztítunk öt őshonos állatot. Az is előfordulhat, hogy az így létrejövő állomány kevésbé lesz szaporodóképes. A visszatelepítés magában rejti azt a veszélyt, hogy látszólag jó megoldásnak tűnik, ugyanakkor a faj védelme szempontjából semmit sem használ. A ngambaihoz hasonló csoportok kitelepítése olyan környezetbe lenne ésszerű, ahol mára már teljesen eltűnt a csimpánzállomány, de természetesen ilyen helyekre is csak megfelelő körültekintéssel. Bár elsődleges cél a csimpánzok élőhelyeinek megőrzése, a ngambaihoz hasonló menhelyeknek igen fontos szerepük van a tájékoztatás és szemléletformálás terén; emellett pedig egyfajta génbank szerepet is betöltenek”- hangsúlyozza Richard Wrangham, a Makere Egyetem biológusa.

Hozzászólások

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket