Csongor, Bernadett2021. április 16., péntek
Természet

Haladékot kapnak a szürke bálnák?

2005.12.21.Admin
National Geographic Magyarország

Négy hónapos nyilvános társadalmi vitát kezdeményezett az EBRD, a Szibéria keleti partjánál tervezett olajkitermelésről, ugyanis a természetvédők szerint a beruházás veszélyezteti a nyugat-csendes óceáni szürke bálna populáció élőhelyét.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD) a napokban tette közzé, hogy 120 napos nyilvános társadalmi vitát kezdeményez, mielőtt döntést hozna a Szibéria keleti partjánál, a Szahalin-szigetek közelében tervezett, mintegy 20 milliárd dollár értékű kőolaj- és földgázkitermelő beruházás támogatásáról. A döntésre azért került sor, mert több természetvédelmi szervezet, köztük az IUCN ( International Union for Conservation of Nature – Természetvédelmi Világszövetség) felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházás komoly veszélyt jelent a szigetek partjainál élő szürke bálna populációra. A nyugat-csendes-óceáni állomány minden évben a Szahalin-szigeteknél tölti a nyarat, hogy elegendő zsírtartalékot halmozzon fel a téli időszakra.

A tudósok már egyszer meghúzták a vészharangot a nyugat-csendes-óceáni szürke bálnák (Eschrichtius robustu ) miatt, de szerencsére a nyolcvanas években a Szahalin-szigeteknél felfedeztek néhány újabb egyedet. Becslések szerint mintegy 150 példány élhet jelenleg a világtengerekben.

Egy kicsit jobb helyzetben vannak a kelet-csendes-óceáni szürke bálnák, mert bár az évszázadok óta tartó bálnavadászat ezt az állományt is a kipusztulás szélére sodorta, 1946-ban védelem alá kerültek, és azóta 21 000-re nőtt az egyedszámuk. Valószínűleg a nyugat-csendes-óceáni populációnak is lenne esélye a regenerálódásra, ha a nyári pihenő és táplálkozó helyül szolgáló Szahalin-szigetnél található Piltun-öbölben nem zavarnák őket. Ám a táplálkozás az elmúlt években egyre nehezebbé vált itt számukra, mert mintegy 100 kilométerre a bálnák telephelyétől, a part menti gazdag kőolaj és földgáz lelőhelyeken 1998-óta kitermelés folyik.

A veszélyre a nemzetközi természetvédelmi szervezetek sajnos késve, már csak akkor hívták fel a közvélemény figyelmét, amikor a Sakhalin-Energy a második platform üzembe helyezését tervezte. Azóta már a harmadik platform építésével kapcsolatos munkálatok is elkezdődtek. Bár a beruházó ígéretet tett arra, hogy a kitermelőhely nem közelíti meg 7 kilométernél jobban a bálnák pihenő- és táplálkozóhelyét, a természetvédők az állomány veszélyeztetésétől tartanak.

A projekt második részének finanszírozásához a Sakhalin-Energy 500 millió euró értékű hitelt igényelt az EBRD-től, ezért az intézmény saját, többek között környezetvédelmi szakértőket küldött a helyszínre, a természetvédők kérésére. A Sakhalin-Energy 55 százalékban a Shell, 25 százalékban a Mitsui, 20 százalékban pedig a japán Mitsubishi tulajdonában van.

Idén júliusban a bálnák pihenőhelyének közelében már elhelyezték a platform aljzatát (négy, egyenként 24 méter átmérőjű betonoszlop). Az EBRD felszólította a beruházót, hogy készítsen jelentést a tevékenység környezetterheléséről, és az esetleges környezeti szennyezések elkerülésére tett lépésekről. Az EBRD ugyanakkor megjegyzi, hogy a tervezetben szereplő környezetvédelmi intézkedések a gyakorlatban nem igazán valósultak meg.

Éles vita a beruházók és a természetvédők között

„A második fúrótorony létesítésekor a vállalat maga mérte a zajterhelést, és megfigyeléseik szerint semmi nem utalt arra, hogy a területen lévő szürke bálnák viselkedése megváltozott volna” – mondta Matthew Bateson, a Sakhalin-Energy menedzsere.

Másképp vélekednek azonban az oroszországi WWF munkatársai. Ők 2005 júliusa és szeptembere között végeztek megfigyelést az itteni állomány körében, és arra a megállapításra jutottak, hogy a platform közelében a megnőtt hajóforgalom miatt lényegesen lecsökkent a bálnák száma, míg 2004-ben a beruházás megkezdése előtt a bálnák még egyenletesen fordultak elő a területen. A kitermelőhely 20 kilométeres körzetében előforduló egyedek is rendellenes viselkedést tanúsítottak.

Amennyiben mégis elkészül a platform, a bálnák kénytelenek lesznek alkalmazkodni, az állandó zajterheléshez, a sűrű hajóforgalomhoz és az olajszennyezéshez. Hogy ennek milyen következményei lehetnek, jól mutatja az Észak-Amerikában és Európában előforduló északi bálnafaj (Eubalaena glacialis) sorsa, amelyek közül sokan a megnőtt hajóforgalom áldozatául estek. Jelenleg nincs kilátás arra, hogy a platformot, a WWF követeléseinek megfelelően, néhány kilométerrel arrébb építsék fel, mert a beruházó technikai nehézségekre hivatkozva elzárkózik ettől a megoldástól.

A szürke bálna két populációja
A szürke bálnának két populációja (nyugati és keleti) ismert, mindkettő a Csendes-óceán északi területén él. A keleti (nagyobb egyedszámú) populáció a nyarat a Bering- és a Csukcs-tengerben tölti. Mintegy 20.000 kilométeres 1-2 hónapos vándorút során november-decemberre érkezik a kaliforniai partokhoz. Januárban jutnak el a Kaliforniai-félsziget lagúnáiban lévő párzási helyükhöz. A visszaút februárban kezdődik, de jóval tovább tart, mint az előző vándorlás, mert a kicsinyek és a kedvezőtlen áramlási viszonyok nehezítik a haladást.

A nyugati populáció nyári pihenő és táplálkozó helye az Ohotszki-tengerben található, ahol szinte egész évre elegendő táplálékot vesznek magukhoz, téli vándorlásuk végcélja a japán Kyushutól délre fekvő terület.

Hozzászólások

Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón

Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón

A szárazföldek nagy részére így vagy úgy, de már hatott az ember.

A Gönyűi-homokvidék hálójában

A Gönyűi-homokvidék hálójában

A Gönyüi-homokvidék egyik különleges faja a bikapók. a felvételen a csodás színekben pompázó  hím skarlát bikapók látható. 

A bölények az erdőtüzek ellen

A bölények az erdőtüzek ellen

London, 2021. április 14., szerda (MTI) – A

Agyzsugorítás hangya módra

Agyzsugorítás hangya módra

Egy amerikai kutatócsoport nemrégiben olyan hangyafajokat talált, amelyek dolgozói bizonyos körülmények hatására képesek zsugorítani az agyukat, majd szükség esetén visszaduzzasztani azt.

Megzenésítettek egy pókhálót

Megzenésítettek egy pókhálót

A szakértők szerint az általuk létrehozott hangszer segíthet jobban megismerni az ízeltlábúak világát.

National Geographic 2021. áprilisi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket