Hogy bírják a rénszarvasok Karácsony éjszakáját?
Egy norvég vizsgálat fényt derített arra, hogy a rénszarvasok alvás-ébrenlét ciklusa jelentősen eltér a legtöbb emlős napi ritmusától.
A Tromsø Egyetem sarkbiológusai Karl-Arne Stokkan vezetésével tizenkét rénszarvast figyeltek meg egy teljes éven keresztül. A vizsgálatban hat „hegyi” rénszarvas vett részt, amely Norvégiában a kontinensen él, a 70. északi szélességi fok magasságában, valamint hat Svalbald rénszarvas, amely a 78. északi szélességi foknak megfelelően a norvég szigetvilágban lakik. Az állatok nyakába egy speciális rádióvevőt helyeztek, melyen keresztül értesültek a rénszarvasok életének minden eseményéről.
A legtöbb gerincest, köztük természetesen az embert is, 24 órás, úgynevezett cirkadián ritmus jellemzi, ami egyebek közt biztosítja, hogy az elalvás és az ébredés minden nap közel azonos időben következzen be. Ebben persze nagy segítségünkre van, hogy a nappal és az éjszaka, a világosság és sötétség naponta váltja egymást a Föld legtöbb területén.
A rénszarvasok lakhelyén, az Északi Sark közelében azonban ez nem így van. Ott a számunkra megszokott nappal/éjszaka váltakozás csak tavasszal és ősszel, egy évben mindössze 18 héten keresztül figyelhető meg; nyáron a nappali világosság, télen a sötét éjszaka uralkodik hosszú heteken keresztül.
Sosincs pizsamaosztás
A kutatók megfigyelték, hogy a rénszarvasokra nem jellemző a gerincesek legtöbbjénél meglévő cirkadián ritmus, vagyis az, hogy a nap egy részét ébren, másik, egybefüggő részét alvással töltik. Ehelyett aktivitásszintjük napszaktól függetlenül egyenletes, szabályos időközönként rövid időre lecsökken (szundikálnak), majd újra visszaáll.
A „hegyi” rénszarvasoknál a tavaszi és az őszi időszakban mutatkozott valamiféle cirkadián ritmus, azaz akkor, amikor a nappal és az éjszaka szabályosan váltogatja egymást, ezek az állatok – általában éjjel – hosszabban pihennek. A Svalbard rénszarvasoknál ilyesmi nem volt megfigyelhető.
Vérvizsgálatokkal igazolták, hogy a rénszarvasok vérében igen alacsony a napi ritmus fenntartásában jelentősnek gondolt melatonin szintje.
A kutatás vezetője az ünnep előtt így összegezte eredményeiket: „Karácsony éjszakáján, a Föld körül tett utazás során a Mikulásnak meg kell küzdenie saját „belső éjszakájával”, míg Rudolfnak, a rénszarvasnak nincsenek ilyen gondjai.”
Egy rejtőző szőlőhegyi kápolna
Káptalantóti és Mindszentkálla határán, a Káli-medence nyugati részén bújik meg a kevéssé ismert, szinte már meseszerűnek tűnő Bács-hegy. A tetején varázslatos kis kápolna emelkedik, amely nem csupán a túrázók kedvenc célpontja.
Albánia alaposan rácáfolt az előítéletekre
Amikor elújságoltam a barátaimnak, hogy beülök az autómba és elindulok körbejárni ezt az országot, leginkább két dolgot kérdeztek meg: Biztonságos? Nem nagyon rosszak ott az utak?
Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek
A repülésben a repülőre nézve végzetes egy madárral való ütközés, a hajózásban a cetek a szenvedő alanyok, ám a légi szabályozást át lehetne ültetni a hajózásra is.
A kabócák között vannak ártatlan szemérmesek, de károkat okozók is
Az alkalmazott rovartannal foglalkozó győri Havasréti Béla nyugalmazott agrozoológus ismeri a hazánkban előforduló, az agráriumban ismeretes élőlényeket a fonalféregtől a mezei pocokig.
Egy különleges téli madárvédelmi tevékenységekről
A tél derekán végezhető madárvédelmi tevékenység az „elárvult” madárfészkek kiszedése. Az írásból kiderül miért is hasznos ez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
