Norvégia ismét emeli a bálnavadászati kvótát

A norvég kormány 1052 csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) kifogására adott engedélyt 2006-ra, ami 256-tal több az ideinél. „A parlament nyomása kényszerítette erre lépésre a kormányt” – indokolta a döntést Helga Pedersen, halászati ügyekért felelős miniszter a hírügynökségeknek.

Már a 2005. évi kvótaemelés is nemzetközi felháborodást váltott ki; ekkor ugyanis, a norvég kormány a korábbi évekhez képest kiugró mértékben emelte a kifogható egyedek számát. Sokan vitatják a döntés ésszerűségét, ugyanis a norvég bálnavadászok az elmúlt években a kvótát sem tudták teljesíteni, amit leginkább a rossz időjárási viszonyokkal magyaráznak. Az északi féltekén az idei bálnavadászati szezon szintén deficittel zárult, a vadászok mintegy 100 egyeddel múlták alul a megengedett (745) értéket.

A norvég kormány azzal indokolja a mostani döntését, hogy az intézkedés nem veszélyezteti az Északi-tengerben élő mintegy 100 000 egyedből álló csukabálna populációt. A skandináv ország az 1986-ban bevezetett moratórium után 1993-ban engedélyezte újra a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

Japán az Antarktisznál halászik

Eközben a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek az Antarktisznál sikerült feltartóztatnia hat japán bálnavadászhajót. A 19 országból összegyűlt 70 aktivista 8 gumicsónakkal próbálta megakadályozni a bálnák kilövését. A szervezet információ szerint a japánok az elkövetkezendő hetekben mintegy 900 bálnát akarnak kifogni, ami a tavalyi mennyiség kétszerese. A zsákmánylistán nem csak csukabálna, hanem hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) és közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) is szerepel.

Japán és Izland kutatási célokra hivatkozva az 1986. évi nemzetközi moratórium ellenére folytatja a vadászatot, és legutóbb bejelentették, hogy az antarktiszi régióban fokozni kívánják a tevékenységüket. A Greenpeace ugyanakkor azzal vádolja Japánt, hogy a bálnákat valójában nem kutatási, hanem kereskedelmi célra értékesítik.

Bálnavadászati moratórium

Jelenleg 86 faj tartozik a világtengerekben élő cetekhez (pl. bálnák, delfinek). A XVII. – XX. század bálnavadászatai jelentősen megcsapolták az egyes állományokat. A folyamat megállításának céljával 1946-ban alakult meg a Nemzetközi Bálnavédelmi Tanács (IWC- International Whaling Commission), amely 1986-ban a bálnavadászati moratóriumot léptetett életbe. A moratórium a bálnák kereskedelmi célú vadászatát igyekszik megakadályozni. Hazánk tavaly csatlakozott az IWC-hez, amellyel 52-re nőtt a tagországok száma. A moratórium ellenére számos veszély fenyegeti továbbra is a ceteket: többek között a tengerek elszennyeződése, a táplálékhiány és a kifeszített halászhálók.

Japán, Norvégia és Izland a moratórium ellenére is folytatja a bálnavadászatot, évről-évre fokozatosan emelve a kvótát. 1986 óta mintegy 19 000 egyedet fogtak ki. A Nemzetközi Bálnavédelmi Tanács éves ülésein rendre elítéli a három ország tevékenységét, ám az elmarasztalásnak gyakorlati következménye nincs. Az IWC évek óta cselekvésképtelen, mivel a bálnavadászatot támogató és az azt ellenző országok élesen szembenálló csoportot képeznek, a megegyezés reménye csekély..