Csapjon fel medveőrnek!

A mintegy 470 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Kamcsatka különleges természeti értéke nem a gazdag élővilágban rejlik, hanem a területen élő speciális, ritka összetételű ökoszisztémában. Ennek egyediségét a számos vulkáni és utóvulkáni működés (40 gejzír, 200 termálforrás), az óceán közelsége és a terület elszigeteltségének kölcsönhatása adja. Az itt található közel 1200 növényfaj 10 százaléka vörös listán van, ugyanígy 35 madár és 12 emlősfaj is.

Kamcsatka természeti értékeit a 1990. évi politikai fordulat és a rossz gazdasági helyzet miatt számos tényező fenyegeti. A halászatból és a turizmusból származó gyors meggazdagodás reménye, és a természetvédelmi területeken dolgozó őröknek juttatott alacsony állami fizetés miatt a védett területek fokozatosan az illegális halászat, a vadászat valamint az ellenőrizetlen turizmus (motoros szánnal, helikopterrel, dzsippel) szabad prédájává válnak.

A helyi természetvédelmi civil szervezetek és a WWF németországi irodája lobbitevékenységének eredményeképpen az elmúlt tíz év során nyolc természetvédelmi területet alakítottak ki, ezzel a félsziget egy harmada védelem alá került. A Kluchewsky-rezervátumot 2001-ben felvették a világörökség listára is.

Legfőbb veszélyforrások

Illegális medvevadászat

A legutóbbi mérések szerint mintegy tízezer kamcsatkai barnamedve található a területen. Az Egyesült Államokból, Japánból és Európából számos vadászt vonzanak, ugyanis a barnamedve rendkívül vastag bundája értékes trófeának számít. A medvék tavasszal könnyű prédának számítanak az orvvadászok számára, mert a területet ekkor még vastag hó borítja, ami könnyen látható célponttá teszi az állatokat.

Kaviár feketekereskedelem

A lazac ívási időszakában gyakran hatolnak be szervezett csoportok a rezervátum területére, és nagy mennyiségben pusztítják el a lazacot az értékes ikrája (vörös kaviár) miatt. A lazacok elpusztításával eltűnik a medvék legfontosabb tápláléka, és ezzel veszélyeztetik a faj hosszú távú túlélését.

A természet kiárusítása

Ugyancsak jelentős veszélyforrás a terület fokozódó iparosítása. Mivel a bányászat miatt egyre több út épül, ez tulajdonképpen megkönnyíti a vadászok bejutását is a félsziget belsejébe. A rablógazdálkodás nem csak a barnamedve állományát, de a teljes flórát és faunát is veszélyezteti.

Medveőr kerestetik

A barnamedvék és a félsziget teljes élővilágának megőrzése érdekében szükség van a rezervátumok szigorúbb ellenőrzésére, egyrészt a vadőrök számának és elkötelezettségének növelésével – vélik a szakértők. A WWF önkéntes medve őröket toboroz a helyszínre. A tervek szerint a közeljövőben létrehoznak egy önálló, helyi WWF irodát is, amelynek legfőbb feladata a helyiekkel való kapcsolatteremtés, és együttműködés a védelmi intézkedések terén.

A kamcsatkai barnamedve A kamcsatkai barna medve (Ursus arctos piscator vagy más néven Ursus arctos beringianus) csak a névadó területen fordul elő. A 19. század óta vadásszák, de a vadászata engedélyhez kötött volt. Ennek ellenére annyira megcsappant az állomány, hogy a helyi kormányzat már 1879-ben vadászati tilalmat rendelt el. Az értékes trófeák iránti igény tovább nőtt, miután 1990-től egyre több külföldi vadász is ellátogatott a területre. Az orosz kormány minden évben új vadászati kvótát határoz meg rá. A rendszerváltás óta tavaly sikerült először elérni, hogy újra vadászati tilalmat vezessenek be az állatra. Az intézkedés ellenére az illegális vadászat tovább tizedeli az állományt. A Kronozky-rezervátumot kivéve mindegyik védett területen megengedett bizonyos mértékű gazdasági tevékenység, így a vadászat is. Míg egy 1968-ban végzett felmérés húszezresre becsülte a barnamedve állományt, a kilencvenes évek közepe óta ez az érték tízezer körül mozog.

Ajánlott link:
WWF-Németország honlapja