Az EU a legnagyobb felvevőpiaca a veszélyeztetett fajoknak

Az Európai Unió jelentős felvevőpiaca a veszélyeztetett fajoknak és a belőlük készült termékeknek. A világ legnagyobb élő madár importőre 1996 és 2003 között az EU volt. A tagállamok által importált 6, 7 millió egyed, a világkereskedelem 78 százalékát adta; a forgalom értéke becslések szerint több millió euró évente.

A régi tagállamok közül a legnagyobb felvevőpiacot Németország jelenti. Az új tagállamok és a csatlakozó országok fontos élőhelyei számos, a kereskedelem által veszélyeztetett és így a Washingtoni Egyezmény (CITES) által védett fajnak. Közéjük tartozik többek között a barnamedve, a hiúz, a farkas, egyes szárazföldi teknősök, a tokhalfélék, valamint a ciklámen- és hóvirágfajok – áll a WWF-Magyarország közleményében.

Az unión belül a kereskedelmi forgalomba kerülő élőállatok és a belőlük készült termékek akadálytalanul mozoghatnak, ezért védelmük érdekében a szigorú és egységes uniós szabályozás, s annak megfelelő végrehajtása különös figyelmet érdemel.

A TRAFFIC, a veszélyeztetett fajok kereskedelmét monitorozó szervezet közép- és kelet- európai programja 2006 elején tanulmányt jelentet meg, amely a CITES végrehajtásának helyzetéről ad áttekintést régiónk 15 országában. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagállam megfelelően alkalmazza-e az egyezmény egységes végrehajtását biztosító közösségi jogszabályokat, valamint hogyan készülnek fel a még csatlakozásra váró országok (Bulgária, Románia, Horvátország, Törökország, Szerbia és Montenegró).

A régió országai számos jó példával szolgálhatnak: Szlovákia például kötelező DNS vizsgálatot vezetett be a fogságban szaporított egyedekre, hogy kizárhassák a vadon befogás tényét. A tanulmány szerint viszont komoly hiányosság, hogy a tagállamok nem tartják be teljes mértékben az élő egyedekkel folytatott kereskedelem ellenőrizhetőségének egyik alapfeltételét, az egyedi megjelölésre vonatkozó előírásokat. Az új tagállamok közül ide tartozik többek között Litvánia és Ciprus, de ehhez hasonló hiányosságok vannak a csatlakozni kívánó országokban is.

A befogott állatok nagy része elpusztul mielőtt gazdára találna

Magyarország elsősorban tranzitország a védett vadon élő fajok illegális kereskedelmében. A lefoglalt élő egyedek (zömmel állatok) példányszáma évente több ezer, eszmei értékük pedig éves szinten több tízmillió forint körül alakult. A szakértők szerint a hazai illegális kereskedelem tényleges volumene ennél jóval nagyobb, viszont nehéz megbecsülni az értékét.

A leggyakoribb és a legnagyobb egyedszámban lefoglalt állatok között a papagájok és hüllők mellett a szárazföldi teknősök vezetik a listát, ez utóbbiak európai változatai a balkáni országokban (Görögország, Albánia) őshonosak.

Az élő állatok kereskedelménél komoly problémát jelent, hogy igen érzékenyek a helytelen befogási, tárolási és szállítási körülményekre, így nagy részük elpusztul mielőtt gazdára találna. A legérzékenyebbek a madarak és a hüllők; szakértők szerint a befogott papagájok közel 90 százaléka elpusztul, mielőtt gazdára találna. Így egy-egy házi kedvencre gyakorlatilag további nyolc befogott, ám időközben elhalálozott állat jut. Mivel sokan csak hirtelen felindulásból, meggondolatlanul vesznek vagy ajándékoznak állatot, a már eladott egyedek közül is sok a rossz tartási körülmények miatt hamar elpusztul.

Feldolgozott termékek

Az illegális kereskedelemben megjelenő feldolgozott termékek közül az elefántcsontból, illetve különböző védett állatok bőréből készült dísztárgyak mellett a legnagyobb mennyiségben a hagyományos kínai gyógyászati termékek fordulnak elő. Ez utóbbiak döntő hányada postai küldeményként érkezik az országba. A termékek többsége vadon élő, védett fajokból készül (gingkó, a pézsmaszarvas pézsmakivonata, a tigrisfog, a rinocérosztulok). A tokhalfélék ikrájából készült kaviár elsősorban tranzittermék, mert Magyarországon még nincs elég fizetőképes kereslet rá.

CITES-Washingtoni Egyezmény A veszélyeztetett, mintegy 35 ezer vadon élő faj kereskedelmét az 1973-as Washingtoni Egyezmény (CITES) szabályozza, amelyhez 160 állam csatlakozott. Az egyezmény egyik függeléke tartalmazza azokat a kipusztulás szélén álló fajokat – például elefántok, hópárduc, bálnafélék, tengeri teknősök –, amelyek vadon élő példányainak kereskedelmi forgalomba hozatala teljes mértékben tiltott. Ezekből csak a mesterségesen szaporított vagy fogságban nevelt példányokat lehet forgalomba hozni; ugyanakkor a hatóságoknak nehézséget jelent az ezt igazoló papírok hitelességének ellenőrzése. A másik csoportba tartoznak azok a fajok, amelyek vadon élő példányai is forgalomba hozhatók engedéllyel, de csak az adott országokban meghatározott kvóták alapján. A CITES-listán 141 magyarországi faj található, de mivel ezek nálunk is védettek, engedéllyel sem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Kapcsolódó cikkeink: