Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Természet

Az EU a legnagyobb felvevőpiaca a veszélyeztetett fajoknak

2006.01.13.Admin
National Geographic Magyarország

A CITES idei jelentése szerint az új és a csatlakozásra váró EU tagállamoknak még van mit tenniük a veszélyeztetett fajok kereskedelmének ellenőrzése terén. Magyarországon évente több ezer illegális kereskedelemi forgalomba kerülő élőállatot koboznak el.

Az Európai Unió jelentős felvevőpiaca a veszélyeztetett fajoknak és a belőlük készült termékeknek. A világ legnagyobb élő madár importőre 1996 és 2003 között az EU volt. A tagállamok által importált 6, 7 millió egyed, a világkereskedelem 78 százalékát adta; a forgalom értéke becslések szerint több millió euró évente.

A régi tagállamok közül a legnagyobb felvevőpiacot Németország jelenti. Az új tagállamok és a csatlakozó országok fontos élőhelyei számos, a kereskedelem által veszélyeztetett és így a Washingtoni Egyezmény (CITES) által védett fajnak. Közéjük tartozik többek között a barnamedve, a hiúz, a farkas, egyes szárazföldi teknősök, a tokhalfélék, valamint a ciklámen- és hóvirágfajok – áll a WWF-Magyarország közleményében.

Az unión belül a kereskedelmi forgalomba kerülő élőállatok és a belőlük készült termékek akadálytalanul mozoghatnak, ezért védelmük érdekében a szigorú és egységes uniós szabályozás, s annak megfelelő végrehajtása különös figyelmet érdemel.

A TRAFFIC, a veszélyeztetett fajok kereskedelmét monitorozó szervezet közép- és kelet- európai programja 2006 elején tanulmányt jelentet meg, amely a CITES végrehajtásának helyzetéről ad áttekintést régiónk 15 országában. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagállam megfelelően alkalmazza-e az egyezmény egységes végrehajtását biztosító közösségi jogszabályokat, valamint hogyan készülnek fel a még csatlakozásra váró országok (Bulgária, Románia, Horvátország, Törökország, Szerbia és Montenegró).

A régió országai számos jó példával szolgálhatnak: Szlovákia például kötelező DNS vizsgálatot vezetett be a fogságban szaporított egyedekre, hogy kizárhassák a vadon befogás tényét. A tanulmány szerint viszont komoly hiányosság, hogy a tagállamok nem tartják be teljes mértékben az élő egyedekkel folytatott kereskedelem ellenőrizhetőségének egyik alapfeltételét, az egyedi megjelölésre vonatkozó előírásokat. Az új tagállamok közül ide tartozik többek között Litvánia és Ciprus, de ehhez hasonló hiányosságok vannak a csatlakozni kívánó országokban is.

A befogott állatok nagy része elpusztul mielőtt gazdára találna

Magyarország elsősorban tranzitország a védett vadon élő fajok illegális kereskedelmében. A lefoglalt élő egyedek (zömmel állatok) példányszáma évente több ezer, eszmei értékük pedig éves szinten több tízmillió forint körül alakult. A szakértők szerint a hazai illegális kereskedelem tényleges volumene ennél jóval nagyobb, viszont nehéz megbecsülni az értékét.

A leggyakoribb és a legnagyobb egyedszámban lefoglalt állatok között a papagájok és hüllők mellett a szárazföldi teknősök vezetik a listát, ez utóbbiak európai változatai a balkáni országokban (Görögország, Albánia) őshonosak.

Az élő állatok kereskedelménél komoly problémát jelent, hogy igen érzékenyek a helytelen befogási, tárolási és szállítási körülményekre, így nagy részük elpusztul mielőtt gazdára találna. A legérzékenyebbek a madarak és a hüllők; szakértők szerint a befogott papagájok közel 90 százaléka elpusztul, mielőtt gazdára találna. Így egy-egy házi kedvencre gyakorlatilag további nyolc befogott, ám időközben elhalálozott állat jut. Mivel sokan csak hirtelen felindulásból, meggondolatlanul vesznek vagy ajándékoznak állatot, a már eladott egyedek közül is sok a rossz tartási körülmények miatt hamar elpusztul.

Feldolgozott termékek

Az illegális kereskedelemben megjelenő feldolgozott termékek közül az elefántcsontból, illetve különböző védett állatok bőréből készült dísztárgyak mellett a legnagyobb mennyiségben a hagyományos kínai gyógyászati termékek fordulnak elő. Ez utóbbiak döntő hányada postai küldeményként érkezik az országba. A termékek többsége vadon élő, védett fajokból készül (gingkó, a pézsmaszarvas pézsmakivonata, a tigrisfog, a rinocérosztulok). A tokhalfélék ikrájából készült kaviár elsősorban tranzittermék, mert Magyarországon még nincs elég fizetőképes kereslet rá.

CITES-Washingtoni Egyezmény
A veszélyeztetett, mintegy 35 ezer vadon élő faj kereskedelmét az 1973-as Washingtoni Egyezmény (CITES) szabályozza, amelyhez 160 állam csatlakozott. Az egyezmény egyik függeléke tartalmazza azokat a kipusztulás szélén álló fajokat – például elefántok, hópárduc, bálnafélék, tengeri teknősök –, amelyek vadon élő példányainak kereskedelmi forgalomba hozatala teljes mértékben tiltott. Ezekből csak a mesterségesen szaporított vagy fogságban nevelt példányokat lehet forgalomba hozni; ugyanakkor a hatóságoknak nehézséget jelent az ezt igazoló papírok hitelességének ellenőrzése.

A másik csoportba tartoznak azok a fajok, amelyek vadon élő példányai is forgalomba hozhatók engedéllyel, de csak az adott országokban meghatározott kvóták alapján. A CITES-listán 141 magyarországi faj található, de mivel ezek nálunk is védettek, engedéllyel sem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Kihalás előtt a szumátrai tigris
  • Nem kell mindig kaviár: tilos az export
  • Veszélyben a pézsmaszarvas – Aranyárban a pézsma

  • Hozzászólások

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

    Halakat rabló madár

    Halakat rabló madár

    Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

    Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

    Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

    Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

    National Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket