Bálnatetem Berlinben

A bálnavédelmet (pontosabban bálnavadász vadászatot) a szárazföldön is lehet űzni, vélik a Greenpeace aktivistái. Miközben néhányan az Antarktisz környékén tevékenykedő japán bálnavadász flottát próbálják feltartóztatni, német kollégáik egy Warnemündénél tegnap partra vetett közönséges barázdásbálna tetemét vitték a berlini japán nagykövetség elé.

A 17 méter hosszú és mintegy 18 tonnás tetem a követség előtt egy teherautó platóján várja a kellő hatást. Úgy tűnt, hogy a Berlin felé vezető úton a környezetvédők nem tartottak a hatóságok közbelépésétől. „Miért lenne bárkinek is kifogása az ellen, ha egy bálna Berlinbe szeretne látogatni?”- teszi fel a kérdést Björn Jettka, a szervezet sajtóreferense. A warnemündei kikötőben is a hatóság csak érdeklődve figyelte az eseményeket. „Azt gondolom, hogy a rendőrség most is legfeljebb a bámészkodók seregét fogja gyarapítani” – tette hozzá Jettka.

A japán kormány a bálnavadászati tevékenységét tudományos célúnak nevezi, még akkor is, ha a kifogott egyedek vendéglőkben és ínyenc csemegeboltokban landolnak. A környezetvédők szerint a kutatási célhoz nincs szükség a bálnák megölésére, ugyanis elpusztult és élő állatokon is lehet kísérletet végezni.

A bálna tetemét szombaton sodorta partra a víz a Wismar-öbölben, ahonnan Warnemündébe szállították. A Greenpeace a stralsundi tengerkutató és halászati múzeum megbízásából vállalta a tetem megmentését. Az állatot a múzeum egy külső területére (a Nautineumba) kellett volna szállítaniuk.

Harald Behnke, a múzeum igazgatója csalódását fejezte ki az akció miatt: ha tudta volna, hogy ilyen kerülőúttal jár, nem egyezett volna bele a szállításba. A Greenpeace ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy mára Stralsund-ban lesz a bálna, ahol különböző tudományos vizsgálatoknak vethetik alá.

A kihalás szélére sodort közönséges barázdásbálna a kék- vagy más néven óriásbálna után a világ második legnagyobb méretű faja. Normál körülmények között az Északi-tengerben él és csak néha téved a Balti-tenger medencéjébe. A Greenpeace munkatársai szerint a most partra vetett példány valószínűleg éhen halt. A heringre való vadászat közben juthatott a Balti-tengerbe, ahol a viszonylag sekély víz miatt elvesztette tájékozódó képességét.

Kapcsolódó cikkeink: