A 60 millió forintot érő „hányadék”
Vagyont érő hányás "hullott" egy ausztrál család "ölébe": a tengerparton sétálva egy cet 15 kilós okádékába botlottak. Mint később kiderült, a zsíros anyag ámbra, amelynek grammjáért 20 dollárt fizet az illatszeripar.
Az ámbráscetek beleiben található ámbra világos hamuszürke, gyúlékony, zsíros anyag. Mivel sűrűsége kisebb, mint a vízé, tengerekben lebegve, vagy a partra sodorva lehet rábukkanni.
Leon Wright és felesége 14, 75 kg ámbára bukkant a dél-ausztráliai tengerparton. A bőkezű, cet így 60 millió forintot hányt a partra, ám a család először mégsem kapott utána két kézzel. A feleség ugyanis gusztustalannak találta a zsíros tapintású, bár szilárd, jókora valamit, és leszavazta férjét, aki ugyan szintén nem tudta mi az, és hogy mennyit ér a lelet, mégis autójukba akarta emelni.
Két héttel később visszatértek, és még mindig a parton találták a furcsa tárgyakat. Ekkorra már a feleség érdeklődését is felkeltették a „göröngyök”, és haza vitték őket. Először az internet segítségével próbálták meg megfejteni eredetüket, ám mivel nem jártak sikerrel, egy helyi tengerbiológushoz fordultak tanácsért. Ő azonnal tudta, mivel áll szemben.
Az ámbrás cetek általában akkor hánynak, ha valamilyen kemény tárgytól akarják megszabadítani emésztő rendszerüket. Ahogy már említettük, okádékuk könnyebb a víznél, így annak tetején lebegnek, míg a partra nem sodródnak. Ez néha évekig is eltarthat, amely alatt a napsugárzás és a sós víz hatására sima, viaszos felületű, szilárd, kőszerű képződményekké alakulnak át. Mivel igen ritka kincsa cethányadék, az illatszeripar kénytelen nagyrészt szintetikusan előállítani az ámbrát.
A nagy ámbráscet a 70. északi és déli szélességi kör között számos tengerben megtalálható. Hossza 16-20 méter, tömege 40-70 tonna. A nőstény jelentősen kisebb, mint a hím. A kicsinyek hossza születéskor eléri a 3, 7-5, 5 métert, tömegük pedig az ezer kilogrammot.
Magányosan vagy kis csapatokban élnek. Májustól 30 kilométer/órás sebességgel vándorolnak a Déli-Jeges-tenger felé élelemért. Októberben kezdődik a visszaút az Indiai-óceán és a Karib-tenger vidékére.
A nagy ámbráscetet sokáig vadászták az értékes ámbra miatt. Egy ámbráscet beleiben akár 400 kilogramm ámbra is lehet. Nagy mennyiségben az ámbra átható, kellemetlen szagot áraszt, erős hígításban azonban meglehetősen jó szagú, távolról a pézsma illatára emlékeztet, ezért rendkívül keresett a kozmetikai iparban. Ugyancsak jó áron lehet értékesíteni az állat fejüregeit megtöltő spermacet olajat is.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
