Csonttollú és fenyőrigó invázió!
A megszokottnál jóval több madár érkezett Magyarországra a kontinens északi részén uralkodó hosszú, kemény tél miatt; a leggyakoribb vendég a csonttollú és a fenyőrigó - nyilatkozta Kókay Bence, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa.
Különlegességnek számít, hogy az ebben az időszakban általában Finnország déli részén tartózkodó csonttollúak ebben az évben is megjelentek Magyarországon – közölte Kókay Bence madarász. A nálunk igen ritka madár általában 5-10 évenként szokott itt telelni, de most már két éve visszatérő vendéggé vált.
A főként Debrecen környékén megfigyelt csonttollú legfeltűnőbb ismertetőjegyei a bóbitája, illetve a farka végén található feltűnő citromsárga szalag, és a szárnyán lévő piros, sárga foltok – mondta a madarász.
Ezen a télen jóval nagyobb létszámban fordul elő, és akár több ezres csapatokban kutat táplálék után a fenyőrigó. A hátán és fején barna, a farka felett szürke és az oldalán narancsos színű madár Magyarországon csak kis számban fészkel, telenként az északi rokonok megjelenésével szokott bővülni a létszám.
Fenyőrigó
Az ornitológus elmondta, hogy ezen a télen háromszor annyi fenyőrigó érkezett Észak-Oroszországból a fagyos idő és a táplálékhiány miatt, mint általában. A madárrajokat nemcsak erdei környezetben, hanem a városi parkokban is lehet látni. Kedvenc eledelük a fákon található bogyós termés. Budapesten gyakori látogatói a Margit-sziget fáinak, és a Népligetben is előfordulnak. Szeretik a gyümölcsöt, és a konyhai hulladék is megfelel, de a magvakat elkerülik, mivel a lágyevők közé tartoznak – mondta.
A madarász szerint a Magyarországon telelő madarak “jól nevelt vendégek”, nem eszik el hazai társaik elől az élelmet, együttműködő táplálékszerzők és nem szorítják ki élőhelyeikről társaikat. A vendégeskedő madarak március, április táján indulnak vissza költőhelyükre. A biológus szerint a globális klímaváltozás hosszabb távú hatásaként, ridegebb telek esetén, egyre több faj fog nagyobb számban Magyarországon telelni, illetve később vonul majd vissza költőhelyére.
A hazánkban költő csérféle
A nyári balatoni nyaralások során, ha figyelmesek vagyunk, sokak számára feltűnhet egy kecses, könnyed röptű, villás farkú fehér madár a víz felett, miközben mi élvezzük a habokat és a napsugarakat.
Tudni szeretnéd, milyen ízeltlábút fotóztál?
Hazánkban körülbelül 45 000 ízeltlábú faj előfordulása ismert. Senki nem ismeri az összeset. Vannak viszont olyan felületek, ahol nagy esély van rá, hogy valaki segít majd a határozásban.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
