A hím majmok is meghíznak, amíg a párjuk vemhes
A Biology Letters folyóiratban megjelent új tanulmány szerint néhány majomfaj hímje is súlyfölösleget szed fel, amíg párjuk kölyköt vár.
A közönséges selyemmajmocskák és a gyapjasfejű tamarinok vagy Liszt-majmocskák mókus nagyságú, monogám életvitelű főemlősök. Vemhességi idejük öt, illetve hat hónap. Ez idő alatt az anyák súlya nagyjából 20 százalékkal gyarapszik. Közben az apák is mintegy 10 százalékkal kövérebbek lesznek.
A jövendő apák valószínűleg azért szednek föl magukra plusz súlyt, hogy biztosan elég energiájuk legyen utódaik gondozásához, mondja Toni Ziegler, a Wisconsin-Madison Egyetemről.
Amikor a nőstény majmokon kezd meglátszani a vemhesség, a hímek ezt észreveszik és saját maguk is megváltoznak. „A hímek valahogyan tudomást szereznek a vemhes párjaikban lejátszódó hormonális változások soráról” – mondja Ziegler.
Ez beindítja a hímekben saját hormonszintjeik megváltozásait. Emelkedik az ösztrogén- és a tesztoszteronszint, de a súlynövekedés valószínűleg a tejtermelést kiváltó hormon, a prolaktinszint növekedésével függ össze.
A súlyfölösleg nem marad meg soká, leadják mihelyt hordozni kezdik a kicsinyeket.
Az embereknél is megfigyelhető, hogy a férfiak meghíznak és a terhesség más jeleit mutatják párjuk terhessége idején, jegyzik meg a kutatók, a jelenséget azonban sosem tanulmányozták módszeresen. Azonban a legtöbb tudós úgy véli, hogy ez a „várandós” apáknál előforduló tünetegyüttes, az ún. couvade-szindróma szigorúan érzelmi alapú, és semmi előnnyel nem jár az apaság szempontjából.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
