Száznál több a Németországban H5N1 vírustól elpusztult vadmadár
Száz fölé emelkedett Észak-Németországban a H5N1 vírustól elpusztult vadmadarak száma - jelentette be a szövetségi állategészségügyi kutató intézet, ahol a madártetemeket vizsgálják.
A madárinfluenza H5N1 altípusával megfertőzött újabb tetemek Rügen szigetéről származnak, ahol 250 fős katonai erősítés segít az elhullott állatok begyűjtésében. Németországban először ezen a szigeten találtak H5N1-gyel fertőzött állatokat, azóta már a szárazföldön is. Az érintett körzetekben, gyakorlatilag a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományhoz tartozó tengeri partszakaszon, katasztrófariadót, készültséget rendeltek el. A német szakemberek egyik legfőbb gondja, hogy a vírus átterjedhet a házi szárnyasokra.
Ezért nem csak a szabadtéri tartást tiltották be, de Rügenen elkezdték leölni a fertőzési gócokhoz közeli gazdaságok baromfiállományát. Eddig több mint két és fél ezer szárnyast pusztítottak el. Alexander Kekulé, a hallei egyetem víruskutatója egy keddi lapinterjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a madárinfluenza Németország más vidékeire is ki fog terjedni.
“A csodával lenne határos, ha a következő napokban vagy hetekben meg tudnánk akadályozni a kórokozók terjedését a vadmadarak körében, vagy korlátok között tudnánk tartani” – jelentette ki a tudós.
Másokkal egyetemben ő is katasztrofálisnak nevezte a rügeni hatóságok tevékenységét az első hattyútetemek felfedezése utáni napokban. A rügeni hibák is mutatják, hogy ilyen kiterjedt járványok esetében nem a helyi hatóságoknak kell dönteniük, a szövetségi szerveket kell felruházni a döntési jogkörrel – mondta víruskutató.
A most költő madarak védelméért
A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik.
Fejjel lefelé – bravúros csuszkamutatvány
A rügyfakadás idején a legjobb kirándulni a hegy- és síkvidéki erdőkben, ilyenkor harsány zöld ruhát öltenek a cserjék, majd a fák! Ekkor hallani a csuszkák (Sitta europaea) „vi-vi-vi” kiáltását.
Egy hazánkon átvonuló halászsas
A madarászhelyek közül egyértelműen a legkedvesebb számomra a Káptalanfa határában elterülő Sárosfői-halastó. A tavak még 1932-ben létesültek az Eszterházy birtok részeként.
Alig maradt érintetlen szárazföld a bolygón
A szárazföldek nagy részére így vagy úgy, de már hatott az ember.
A Gönyűi-homokvidék hálójában
A Gönyüi-homokvidék egyik különleges faja a bikapók. a felvételen a csodás színekben pompázó hím skarlát bikapók látható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
