Kannibál szöcskék „erőltetett menete”
A megjelenésében a tücskökre emlékeztető, rendkívül kártékony mormon szöcske egyetlen idényben ijesztően hosszú, 80 kilométernyi mezőgazdasági területen képes „átfalni” magát.
Stephen Simpson, a Sydneyi Egyetem entomológusa régóta törte már a fejét azon, hogy sikerül az ilyen terménypusztító rovaroknak, mint az Egyesült Államok nyugati részén élő mormon szöcskéknek, ennyire gyorsan ilyen nagy területet ellepniük. Nemrég két hajtóerő mellett tette le a voksát: a fehérjeszükséglet kielégítése és a kannibalizmustól való félelem.
Simpson egy sor kísérletet végzett, hogy megállapítsa, mit esznek a szöcskék különböző körülmények között. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor kevés a protein, a mozgásban lévő mormon szöcskék (Anabrus simplex) hamar fölfalják egymást. Ez segít megmagyarázni a szöcskék azon hajlamát, hogy folyamatosan előrefelé ugrálnak.
„Van indítékuk a mozgásra, mivel kisebb valószínűséggel esnek társaik áldozatául, ha ugyanabba az irányba haladnak, mint mindenki más” – mondja Simpson, aki ezt a kollektív túlélési stratégiát „erőltetett menet”-nek nevezte. Eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat legfrissebb számában tette közzé.
Finnyás szöcskék
Simpson észrevette, hogy a mormon szöcskék nagyon finnyásak a táplálékukat illetően. Előnyben részesítik a magvakat, az egyéb proteinben gazdag növényi részeket – valamint saját fajuk gyengébb egyedeit.
„Tömör sávokat alkotva haladnak át a vidéken” – mondja Simpson –, „de menet közben nem csupaszítanak le mindent. Otthagyják az ennivalót és mennek tovább a következő mezőre.”
A táplálkozási kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a szöcskék mindenek előtt a fehérjedús táplálékot választják és a szénhidrátban gazdag élelmet kerülik. Előnyben részesítik a nagy sótartalmú ennivalót is.
A gyanúját, miszerint a környezetük proteinhiánya a közvetett hajtóereje a rovarok erőltetett menetének, Simpson a következő kísérlettel erősítette meg. Néhány szöcskét növényszárakhoz rögzített a mezőn, így azok nem tudtak továbbhaladni. Várakozásának megfelelően, a lepányvázott kísérleti alanyok nem tartottak ki soká. A többi szöcske hamar lecsapott a proteingazdag falatokra.
Amikor csapat elején lévő szöcskék továbbindulnak a megtizedelt földről, a raj többi részének nincs más választása, mint fölvenni a ritmusukat és követni őket, különben könnyen a fehérjére éhes környező fajtársak lakomájává válhatnak.
John Capinera, a Floridai Egyetem entomológusa szerint Simpson munkája hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozását teheti lehetővé a farmerek számára. Egyrészt csak a fehérjében gazdag termény megóvására kell koncentrálni, másrészt a rovarirtó szert protein alapú csalétekkel kell kombinálni.
A csapatban élő állatok tovább élnek
Egy új kutatás szerint azok az emlősök, amelyek csapatokban élnek, általánosságban véve hosszabb életűek, mint a magányosak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
