Kannibál szöcskék „erőltetett menete”

Stephen Simpson, a Sydneyi Egyetem entomológusa régóta törte már a fejét azon, hogy sikerül az ilyen terménypusztító rovaroknak, mint az Egyesült Államok nyugati részén élő mormon szöcskéknek, ennyire gyorsan ilyen nagy területet ellepniük. Nemrég két hajtóerő mellett tette le a voksát: a fehérjeszükséglet kielégítése és a kannibalizmustól való félelem.

Simpson egy sor kísérletet végzett, hogy megállapítsa, mit esznek a szöcskék különböző körülmények között. Az eredmények azt mutatták, hogy amikor kevés a protein, a mozgásban lévő mormon szöcskék (Anabrus simplex) hamar fölfalják egymást. Ez segít megmagyarázni a szöcskék azon hajlamát, hogy folyamatosan előrefelé ugrálnak.

„Van indítékuk a mozgásra, mivel kisebb valószínűséggel esnek társaik áldozatául, ha ugyanabba az irányba haladnak, mint mindenki más” – mondja Simpson, aki ezt a kollektív túlélési stratégiát „erőltetett menet”-nek nevezte. Eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat legfrissebb számában tette közzé.

Finnyás szöcskék

Simpson észrevette, hogy a mormon szöcskék nagyon finnyásak a táplálékukat illetően. Előnyben részesítik a magvakat, az egyéb proteinben gazdag növényi részeket – valamint saját fajuk gyengébb egyedeit.

„Tömör sávokat alkotva haladnak át a vidéken” – mondja Simpson –, „de menet közben nem csupaszítanak le mindent. Otthagyják az ennivalót és mennek tovább a következő mezőre.”

A táplálkozási kísérletekből egyértelműen kiderült, hogy a szöcskék mindenek előtt a fehérjedús táplálékot választják és a szénhidrátban gazdag élelmet kerülik. Előnyben részesítik a nagy sótartalmú ennivalót is.

A gyanúját, miszerint a környezetük proteinhiánya a közvetett hajtóereje a rovarok erőltetett menetének, Simpson a következő kísérlettel erősítette meg. Néhány szöcskét növényszárakhoz rögzített a mezőn, így azok nem tudtak továbbhaladni. Várakozásának megfelelően, a lepányvázott kísérleti alanyok nem tartottak ki soká. A többi szöcske hamar lecsapott a proteingazdag falatokra.

Amikor csapat elején lévő szöcskék továbbindulnak a megtizedelt földről, a raj többi részének nincs más választása, mint fölvenni a ritmusukat és követni őket, különben könnyen a fehérjére éhes környező fajtársak lakomájává válhatnak.

John Capinera, a Floridai Egyetem entomológusa szerint Simpson munkája hatékonyabb védekezési módszerek kidolgozását teheti lehetővé a farmerek számára. Egyrészt csak a fehérjében gazdag termény megóvására kell koncentrálni, másrészt a rovarirtó szert protein alapú csalétekkel kell kombinálni.