Közszemlén az óriáskalmár
Egy hatalmas és teljesen ép óriáskalmárt állítottak ki a londoni Természettudományi Múzeumban (Natural History Museum). A 8, 62 méter hosszú állatot egy halász fogta ki vonóhálójával a Falkland-szigeteknél.
A múzeum munkatársai gondosan tartósították a gigantikus tengeri élőlényt, amelyet most 9 méteres vitrinben tekinthetnek meg a látogatók. Az óriáskalmárokat egykor tengeri kígyóknak nézték, valószínűleg azért, mert nem volt alkalom jól megfigyelni azokat, hiszen általában ritkán bukkannak fel a felszínen, többnyire 200-1000 méter mélységben élnek. Súlyuk elérheti az 1000 kilogrammot is. A valaha megtalált legnagyobb példány 18, 5 méter hosszú volt, 1880-ban bukkantak rá Új-Zélandon.
“A partra vetett vagy az ámbráscetek gyomrából kioperált példányok meglehetősen rossz ‘bőrben’ voltak, igazi ritkaságnak számít tehát, hogy egy ilyen méretű példányra teljes épségben bukkanjanak rá” – magyarázta Jon Ablett, aki a puhatestű állat tartósítási munkáit vezette.
Az óriáskalmárt latin elnevezése (Architeuthis dux) után Archie-ra keresztelték a kutatók, de amennyiben kiderül róla, hogy nőnemű, meg kell változtatniuk a nevet.
“Az óriáskalmár lefagyasztása négy napot vett igénybe. Külön problémát okozott, hogy a teste rendkívül vékony, így a csápjai könnyen leszakadhattak. Ezért kénytelenek voltunk a testet felolvasztani, a csápokat pedig jéggel borítani, amíg be nem fecskendeztük azt a formalin-só oldatot, amely meggátolta a leszakadást” – mondta el Jon Ablett a BBC-nek.
Az óriáskalmár jelenleg tartósító oldatban úszik és egy üvegtartályból “riogatja” a látogatókat.
Kapcsolódó cikkünk:
Hódok segítik a lazacok szaporodását
A hódok ökoszisztéma-mérnöknek hívott állatok, amelyek a természetet átalakító tevékenységükkel befolyásolják egy-egy terület életét.
Kiderült, hova tűnnek a teknősök az elveszett éveik idejére
A Bermuda-háromszögben a misztikus történetek szerint hajók és repülőgépek szoktak eltűnni, egy új kutatás viszont arról számolt be, hogy a közönséges levesteknősök töltik itt ifjúságukat.
A bakonyi Gyilkos-tó
A Huberlaki-tó, a Bakony rejtett látnivalója. Az erdélyi gyilkos tóhoz hasonlóan fák torzói emelkednek ki a felszínén.
A természetvédelmi őrszolgálat bölcsője
Nádasokkal tarkított vízfelületek, mocsaras részek, napfényben megcsillanó kis hullámok. A vízimadarak és más vizel élőhelyet kedvelők otthona - ez a Kis-Balaton.
Az állatok is nevetnek
Számos állatfaj játékos viselkedése során a mi nevetésünkhöz hasonló jellegű hangot ad ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
