Lopakodó tengeri kémet nevelnek a cápákból
Cápákat próbálnak lopakodó tengeri kémekké alakítani abban a kutatási programban, amelyet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon finanszíroz.
A kísérleti cápák agyába parányi elektródákat ültetnek be, és – azoknak messziről, akár 300 kilométeres távolságból megfelelő impulzusokat küldve – egyrészt “célra vezetik” az állatokat, másrészt veszik az elektródák által közvetítve, a víz alatt lopakodó “kémek” által nyerhető információkat.
Az egész kísérleti program és a majdani felderítő feladatkör a cápáknak arra az adottságára épül, hogy igen nyugodtan, csendben tudnak mozogni a vízben, jól érzékelik a legapróbb elektronikus jelzéseket is, és követik a vízben lebegő vegyi anyagok “csíkját”.
A programban részt vevő tudósok a múlt héten Honoluluban tanácskoztak, és meghallgatták a Bostoni Egyetem munkacsoportjának beszámolóját arról a kísérletről, amelyet kisebb fajta cápákkal végeztek egy víztartályban. A lényeg itt az volt, hogy az állatok agyának mind a két féltekéjében, a szaglásérzék központjaiban elektródákat helyeztek el, amelyekre egy kis rádió-adókészülékből jeleket sugároztak.
Sikerült elérni, hogy a kis cápák abba az irányba fordultak el, és haladtak tovább, ahonnan (mesterséges) szaginger érte őket. Következő lépésként az újabb kísérleti állatokat – kékcápákat – már a szabadban, a floridai partokhoz közeli nyílt vizeken akarják kipróbálni. Ott azonban már nem rádióadót használnak majd (a rádióhullámok ugyanis a vízbe nem hatolnak be), hanem az amerikai haditengerészet akusztikus jeladó tornyait, amelyek akár 300 kilométeres távolságra is képesek eljuttatni szonárjelzéseiket.
2021 emlőse a hermelin
A hermelint választotta 2021-ben az év emlősének a Vadonleső program.
Brekegés mellett integetnek is ezek a békák
A békák jellegzetes brekegésükkel hívják fel magukra a leendő párjuk figyelmét, azonban vannak olyan helyzetek, amelyekben ez kevés.
Jeges búvár a magyar tengeren
Balatonvilágosnál, hazánkban egy nagyon ritkán előforduló madárfajt, a jeges búvárt figyeltek meg a madarászok.
Ezerlábúak a síneken, nyolc évente
Japánban rendszeresen előfordul, hogy egy helyi ezerlábú faj olyan nagy tömegben kel útra, hogy a vasúti síneket keresztező menetük miatt leáll a közlekedés.
Megfejtették a galápagosi gazdag élővilág egyik titkát
A kutatók egy ideje tudják, hogy a víz helyi mozgásai kulcsfontosságúak a Galápagos-szigetek számára, az áramlásokat irányító faktorokat viszont eddig nem ismerték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
