Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Természet

12 idős fa élete menthető meg 1 tonna újrapapírral

National Geographic Magyarország

Tojástartó, ütésálló gumitégla, virágcserép, papír zsebkendő … látszólag semmi közük egymáshoz, de abban mégis hasonlítanak, hogy mind hulladékból is készülhet. Bár a hulladék-újrafeldolgozás terjedése örvendetes dolog, számos szakértő inkább a hulladék-megelőzés mellett érvel.

Kedden a Fővárosi Önkormányzat dísztermében hulladék-újrafeldolgozás révén keletkezett termékekből nyílt kiállítás. Többek között hulladék gumiabroncsból, műanyagból, papírból, textíliából készülő termékek tekinthetők meg. Bár hazánkban az évente keletkező mintegy 4, 6 millió tonna hulladéknak 82 százaléka még mindig lerakóra kerül, a szelektív hulladékgyűjtés (jelenleg 4000 hulladékgyűjtő sziget működik országszerte) és a feldolgozó háttéripar bővülése révén fokozatosan nő az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége.

Ezzel párhuzamosan viszont nő a hulladéktermelés is, az egyre rövidebb életidejű termékek és pazarló fogyasztás révén. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy maga a hulladékfeldolgozás is igen energiaigényes, és jelentős környezetterheléssel járó folyamat.

Magyarországon 81 kilogramm az egy főre jutó papírhasználat

Becslések szerint 2000-ben a világon 299 millió tonna papírt gyártottak, ami az 1950. évi érték hatszorosa. A prognózisok szerint 2010-re a világ papírszükséglete a 2000. évihez képest 31 százalékkal tovább nő. Nálunk az egy főre jutó évi papírhasználat kb. 81 kilogramm, az USA-ban ez az érték 335 kg.

Magyarországon évente közel 600 ezer tonna papírhulladék keletkezik, melynek mintegy fele újrahasznosításra kerül, elsősorban csomagolóanyagként. Becslések szerint egy tonna papírhulladék feldolgozása 12 öreg fát ment meg a kivágástól, valamint 31, 8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4, 1 MW áramot és 280 liter kőolajat takarít meg. Hozzá kell tenni azonban, hogy az „újrapapír” is különböző minőségű lehet, ami jelentősen befolyásolja az energia és a hulladékpapír igényt.

A hulladékpapír legfeljebb 5-10 alkalommal forgatható vissza

A hulladékból készülő papír gyakorlatilag a cellulóz alapúhoz hasonlóan készül. A hulladékot recirkuláltatott vizű edénybe teszik, ahol tisztítás után addig keverik, amíg megfelelő szilárdságú lesz. A hulladékban lévő festéket, és lakkot segédanyaggal kezelik.

Ezt követően a pép egy szitaszalagon fut végig, ahol kifolyik belőle a víz; majd préselik, és szárító hengerbe kerül. Még vágás előtt, a jó minőségű papír eléréséhez (keményítő oldattal történő) felületkezelésen megy át az anyag. A végtermék hulladék aránya 50-től akár 100 százalékig is terjedhet, viszont szakértők szerint a jó minőségű papír eléréséhez legfeljebb 70 százalék lehet a hulladék aránya. Mivel a körfolyamatba visszavitt papír rostjai fokozatosan rövidülnek, elméletileg ugyanazt az anyagot legfeljebb 5-10 alkalommal lehet újrahasznosítani, ugyanis a rövidülő rostok miatt könnyebben szakad az új papír. A jó minőség eléréséhez a hulladékpapírt többnyire friss rostanyaggal keverik.

A papírgyártás az egyik leginkább vízigényes iparág, és ez jelenti a legnagyobb környezeti terhelést is, ugyanis számos festékanyag, oldószer kerül a vízbe, ami (nem megfelelő tisztítás esetén) az élővizekbe jutva elsavanyítja, elszínezi vizeinket. A másik gondot a szintén nagy energiaigény jelenti. Mint látható, a hulladék papírból készülő termékhez is szükség van új farost alapanyagra, melynek kitermelése világszerte problémát jelent.

Nő a minősített erdők aránya

Becslések szerint a Földön évente egy görögországnyi erdőség tűnik el. A fakivágás elsősorban a fejlődő országokra jellemző. Az ipari célra kitermelt fa (a tüzelőanyagtól eltekintve) mintegy 40 százaléka kerül papírgyártásra, de 2050-ben várhatóan ez az érték 50 százalék fölött lesz.

A rabló erdőgazdálkodás visszaszorítására az ipar egyre szélesebb körben használja az erdőültetvényekről származó fákat, illetve terjed az úgynevezett ökológiai erdőgazdaság minősítés, melyek közül a legismertebb az FSC (Forest Stewardship Council). Ez utóbbiak lényege, hogy garantálják, hogy az adott erdőben zajló gazdálkodás során figyelembe veszik a környezeti, társadalmi szempontokat (pl. természetes regenerálódás, biológiai sokféleség, helyi közösségek jogai).

Az újrahasznosítás sem elég jó megoldás?

A HuMusz (Hulladék Munkaszövetség) március elsejét az újrapapír napjává nyilvánította, ezzel próbálva felhívni a figyelmet a téma fontosságára. Tömöri Balázs, a HuMusz munkatársa úgy véli, hogy Magyarországon még nem elég ismertek és népszerűek az újrahasznosított papírból készülő termékek.

A kereslet növelését egyrészt adókedvezménnyel lehetne elérni, viszont legalább ennyire fontosnak vélik az államigazgatási szervek példamutatását: egyrészt csökkenteni kellene a papírhasználatot, másrészt a közbeszerzés során előnyben kellene részesíteni az újrapapír alapú termékeket (jelenleg a közbeszerzés során lehetséges, de nem kötelező a környezetbarát megoldást választani). A hulladék újrafeldolgozása ugyanis csak másodlagos megoldás, inkább a hulladék keletekézésének megelőzésére kellene hangsúlyt fektetni az ésszerű, takarékosabb papírhasználat révén. .

Kapcsolódó írásunk:

  • Mit jelent az ökológiai erdőgazdálkodás?

  • Hozzászólások

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

    Futrinkák ősszel

    Futrinkák ősszel

    A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Az állat 50 éve tűnt el a rövid füves prérit képviselő területről.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket