Új szervet fedeztek föl az egérben!

Miután már egy évszázada vizsgálják behatóan a laboratóriumi egeret, az ember azt hihetné, hogy a tudósok úgy ismerik ezt az élőlényt, mint a saját tenyerüket. Holott nem így van! Német kutatók állítása szerint fölfedeztek egy eddig ismeretlen új szervet.

Az eddigi ismeretek szerint egérben a csecsemőmirigy – egy rózsaszínes szürke szövetcsomó, amely segít az immunrendszer fertőzések ellen harcoló T-sejtjeinek előállításában – nagyjából borsószem méretű szerv, amely a mellkasban, a szív fölött helyezkedik el.

Most Hans-Reimer Rodewald és munkatársai az ulmi egyetemről azt mondják, hogy fölfedeztek egy, a laboratóriumi egerek nyakában megbújó, második, kisebb csecsemőmirigyet.

„Az első pár hónapban képtelen voltam elhinni” – meséli Rodewald. – „2006 már nem az az idő, amikor anatómiai változásra számítunk.”

Kavarodást okozó szerv

A fölfedezés nem kis kalamajkát okozhat az immunológusoknak, hiszen sok tanulmányban vizsgálták, hogyan működik az egér immunrendszere az eddig egyetlennek hitt csecsemőmirigy eltávolításakor. Most ezeket a tanulmányokat felül kell vizsgálni, hiszen az új fölfedezés fényében, a kísérleti egerek nyakában megmaradhatott egy működőképes csecsemőmirigy, ami befolyásolhatta az eredményeket.

A fölfedezés azért nem teljesen váratlan: a biológusok már tudták, hogy más emlősök, köztük egyes emberek nyakában megbújik egy extra csecsemőmirigy. Az 1940-es évekből származó tanulmányokban azt a következtetést vonták le, hogy hat emberi magzatból ötnek található második csecsemőmirigy a nyakában, mondja Clare Blackburn, aki az edinburgh-i egyetemen tanulmányozza az emlős csecsemőmirigyet. Sőt, az 1960-as években megjelent egy tanulmány, amely fölvetette egy második csecsemőmirigy létét egerekben is.

De Rodewald azt állítja, hogy a csoportja által közölt tanulmány az első, amely kimutatja, hogy egy második működő csecsemőmirigy megszokott jelenség az egerekben.

A csoport egyébként teljesen véletlenül bukkant a sokáig észrevétlen szervre. Olyan egereket tanulmányoztak, amelyeknek károsodott volt a mellkasi csecsemőmirigyük, és ekkor bukkantak egy olyan szövetre, amely kísértetiesen hasonlított a csecsemőmirigyéhez, de a nyakban foglalt helyet, a légcső mellett.

A kutatócsoport azt találta, hogy bizonyos egértörzsek szinte minden egészséges egyedében megtalálható ez a második, nyaki csecsemőmirigy, amely akkora, mint egy nagy gombostűfej. Rodewald szerint valószínűleg azért kerülte el eddig a figyelmet, mert rendkívül hasonlít egy nyirokcsomóhoz.