A mimikri egy meglepő esete

Az állatok gyakran úgy menekülnek meg a ragadozóktól, hogy mérgező élőlények küllemét utánozzák. A „csalók” rendszerint a környéken honos legmérgezőbb fajok kinézetét próbálják lemásolni. Nem így az ecuadori Allobates zaparo béka. Ez a béka a két helyi faj közül a kevésbé mérgezőt választotta „példaképéül”.

Vörös figyelmeztető színezet

A két mérgező békafaj, az Epipedobates bilinguis és az Epipedobates parvulus hasonló figyelmeztető színt alkalmaz: hátuk élénkvörös. De a kevésbé mérgező, és a kettő közül ritkább E. bilinguis felkarján és combján még sárga foltok is láthatók.

(A képen legfelül a nem mérgező Allobates zaparo, alatta a kevésbé mérgező Epipedobates bilinguis, végül a rendkívül veszélyes Epipedobates parvulus látható. )

Molly Cummings, az austini Texas Egyetem kutatója azt tapasztalta, hogy amikor az A. zaparo olyan területen fordul elő, ahol a két mérgező faj közül csak az egyik él, akkor azt a fajt utánozza. Azokon a helyeken azonban, ahol mindhárom békafaj előfordul, a nem mérgező A. zaparo inkább az E. bilinguist másolja.

Ez különös, mert a mimikri általában úgy alakul ki, hogy a gyakrabban előforduló vagy a mérgezőbb fajra hasonlítsanak az utánzók, mondja Cummings, hiszen normális körülmények között ez nyújtja a fokozottabb védelmet.

Csirkekísérlet

Cummings és csoportja megvizsgálta, mi történik, ha a békák a természetes ragadozó madarakat modellező éhes csirkék csapatával kerülnek szembe. Azok a csirkék, amelyek a rendkívül mérgező E. parvulusszal találkoztak, hamar megtanulták, hogy ne csipkedjék meg ezeket, és kerüljenek minden olyan békát, amely a legkisebb mértékben is hasonlít a kellemetlen állathoz.

Azok a csirkék azonban, amelyek csak az E. bilinguisszel találkoztak, nem váltak ennyire gyanakvóvá. Elkerülték az E. bilinguist és minden sárga foltos lábú békát, de nem menekültek el az összes vörös hátú béka elől.

Ha a mimikri úgy alakult volna ki, hogy a legmérgezőbb élőlényre hasonlítson a béka, nem védene az olyan madarak ellen, amelyek korábban csak az E. bilinguisszel találkoztak, hangsúlyozza Cummings.

Az elmélet a korábbiaknál alaposabb vizsgálatot is kiállhat, mondja John Endler, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem herpetológusa. A korábbi magyarázat szerint egyes kígyók azért utánozzák kevésbé mérgező rokonaikat, mert a veszélyesebb „modell” elpusztítja támadóját, így az nem tud okulni az esetből. „Most van egy kielégítőbb magyarázatunk” – mondja Endler.